Németország igent mondott a lisszaboni szerződésre

Vágólapra másolva!
Németország is ratifikálta az EU reformjáról szóló lisszaboni szerződést, miután a parlament megalkotta azokat a törvényeket, amelyket az alkormánybíróság írt elő ennek feltételéül. A szerződés útjában már csak az írek, illetve a cseh és a lengyel államfő áll, de még a britek is megakaszthatják a folyamatot.
Vágólapra másolva!

Megerősítette az Európai Unió reformjáról szóló lisszaboni szerződést Németország. Horst Köhler szövetségi elnök szerdán aláírta azokat a törvényeket, amelyeknek megalkotását az alkotmánybíróság a ratifikáció feltételéül szabott. Miután ezek hatályba lépnek, az államfő pénteken aláírja a ratifikációs okmányt is, amelyet Rómában helyeznek letétbe.

Az alkotmánybíróság június végén döntött úgy, hogy megszakítja a lisszaboni szerződés ratifikációját. Bár a bírák szerint a reformszerződés nem ütközik a német alaptörvénybe - mint ezt a beadvány benyújtó Peter Gauweiler bajor konzervatív képviselő állította -, viszont törvényi garanciákra van szükség, hogy a Bundestag és a tartományok képviselőiből álló Bundesrat a mainál nagyobb beleszólást kapjon az ország uniós politikájának alakításába, illetve részletesen szabályozzák a parlament és a kormány együttműködést az EU-s ügyekben.

A döntés miatt a német törvényhozás rendkívüli ülésszakot tartott, néhány héttel a most vasárnapi választások előtt. A Bundesrat a múlt hét pénteken, a Bundestag pedig szeptember 8-án bólintott rá a ratifikációra. A szavazáson végül csak a populista Baloldal pártja voksolt a szerződés ellen.

Angela Merkel kancellár nagy sikernek nevezte a szerződés ratifikálását. "Nagyon sok energiát fektettem a lisszaboni szerződésbe. Azt hiszem, ez méltó lezárása a német EU-elnökségnek" - mondta a kancellár, utalva arra, hogy 2007 első felében Berlin töltötte be az unió soros elnöki posztját. Nagyrészt ebben az időszakban folytatták le azokat a vitákat, amelyek után végül a portugál elnökség idején, 2007. december 13-án a tagállamok vezetői aláírták a megállapodást.

A szerződést minden EU-tagállamnak jóvá kell hagynia, ez azonban Írországban, Csehországban és Lengyelországban még nem történt meg. Az írek tavaly népszavazáson utasították el a lisszaboni szerződést. Az EU állam- és kormányfői ezért gíranciákat ígértek Írországnak a katonai függetlenség és a családjogi törvények terén, hogy a megismételt népszavazáson az ír választók jóváhagyják a szerződést.

A másik két államban elvileg csak az államfő aláírása hiányzik a szerződésről. Az euroszkeptikus Vaclav Klaus cseh és Lech Kaczynski lengyel elnök elvileg csak az írországi ratifikációra vár, de lehet az is, hogy egy közeli brit kormányváltásban reménykednek. Azon várhatóan a konzervatívok győznek, és korábbi ígéretük szerint népszavazásra bocsátják a szerződést, amit a britek várhatóan elutasítanak.