Olajüzlet miatt könyörülhetett a brit kormány

Olajkitermelési egyezményért cserébe engedték szabadon a Lockerbie-merénylőt - vádolják többen a brit kormányt. A 270 halottal járó 1988-as merényletért 2001-ben életfogytiglanra ítélt líbiai Abdelbaszet al-Megrahit két hete súlyos betegsége miatt elengedték. A kormány tagadja az alkut, de az igazságügy-miniszter brit sajtóban megszellőztetett levelei ennek ellenkezőjét látszanak alátámasztani.

Nagy Britannia "mindenek felett álló érdeke", hogy Abdelbaszet al-Megrahi is szerepeljen a Líbiával megkötendő fogolyátadási-egyezményben - írta 2007 decemberében skót kollégájának, Kenny MacAskillnek Jack Straw brit igazságügy-miniszter. Straw pár hónappal korábban még azt írta, a férfinak nem kellene szerepelnie az egyezményben. A két levél a hétvégén szivárgott ki a brit sajtóba.

Megrahi nyolc évet töltött le 27 éves börtönbüntetéséből, amelyet a PanAm 103-as járatának felrobbantásáért kapott. Az 1988-ban a skóciai Lockerbie felett elkövetett merényletben 270 ember halt meg. A skót hatóságok azonban augusztus 20-án szabadlábra helyezték a férfit könyörületből, mivel súlyos prosztatarákban szenved.

Kiengedését - amelyért Nelson Mandela korábbi dél-afrikai elnök is közbenjárt - sokan kritizálták, többek között Barack Obama amerikai elnök. A brit ellenzék szerint Straw kiszivárgott levelei egyértelműen azt bizonyítják, hogy a brit kormány Líbiával kötendő kereskedelmi megállapodások érdekében szorgalmazta a férfi elengedését. A kormány tagadja a vádakat.

A leveleket nyilvánosságra hozó brit Sunday Times szerint Straw álláspontjának megváltozása egybeesett azokkal a tárgyalásokkal, amelyeket a British Petrol olajcég folytatott líbiai olajkitermelésről.

Straw a televízióban igyekezett védeni magát. Elismerte, hogy Líbia olyan fogolyátadási egyezményt szorgalmazott, amelyből nem hagynak ki senkit, de azt tagadta, hogy ezzel kapcsolatos álláspontját a BP líbiai olajkitermelési megállapodása érdekében változtatta volna meg.

A BP szerint Líbia akadályozta a kereskedelmi megállapodást, amíg a fogolyátadásról nem született egyezmény, ennek aláírása után viszont az akadályok hirtelen elhárultak. Straw azt állította, nem kötöttek alkut, és különben is foglyok elengedéséről a skót kormány mondhatja ki a végső szót, akár a fogolyátadási egyezmény keretében, akár könyörületességi alapon.

A brit liberális demokraták szerint azonban egyértelmű, hogy a kormány aduként próbálta felhasználni Megrahit, hogy biztosítsák kereskedelmi érdekeik érvényesülését. "A munkáspárti miniszterek nem bújhatnak ki a terroristát kereskedelmi egyezményért cserébe alku vádja alól, hacsak nem egyeznek bele az ügy teljesen nyílt kivizsgálásába" - idézte a Guardian a párt szóvivőjét.