"Csalás, mi más?" - elnökválasztás a megfélemlített Afganisztánban

Bár a legtöbb afgán úgy érzi, nem sokat köszönhet a hatalmon lévő Hamid Karzai elnöknek, mégis ő messze a legesélyesebb jelölt az elnökválasztáson - főleg azért, mert nincs jobb. A szavazást a tálibok halálos fenyegetéseinek árnyékában rendezik, akik az utóbbi napokban el is kezdték beváltani ezeket a fenyegetéseket. Háromezer szamár viszi a szavazólapokat az ország eldugott részeire, de lesz, ahol még így sem lehet majd megtartani a választást.

Minden idők egyik legveszélyesebb választásának nevezi a Foreign Policy magazin az augusztus 20-i afganisztáni elnökválasztást, mely a második szabad választás az ország történetében. Nem szokványos dolog választásokat tartani egy háború közepén - mondta Richard Holbrooke amerikai nagykövet júliusban, mely a legtöbb halálos áldozatot hozó hónap volt a háború 2001 októberi kitörése óta. Afganisztán továbbra is alig-alig működő ország, délen és keleten pedig nyílt háború zajlik a tálibok ellen.

Ilyen körülmények között indul 38 jelölt az elnöki székért. A 33 milliós lakosságból mintegy 17 millióan szavazhatnak 7000 választókörzetben. A választáshoz háromezer szamarat is csatasorba állítottak, hogy az ország nehezen elérhető részeire is eljussanak a szavazólapok. Az elnökjelöltek mellett tartományi képviselőkről is szavaznak augusztus 20-án. Az eredmények szeptember elejére várhatóak a szavazatokat ugyanis kézzel összesítik.

A választók lemoshatatlan tintába nyomják az ujjaikat, és azzal jelölik meg a papíron a jelöltjük nevét. Elvileg ezzel elkerülhető az is, hogy valaki többször szavazzon. Valójában azonban komoly kétségek merülnek fel a választás tisztaságával kapcsolatban, a szavazóknak járó 17 millió igazolványból hárommilliót kétszer vettek fel, amikor pedig a New York Times arról kérdezett egy afgán férfit, mi lesz a választáson, azt válaszolta: "Csalás, mi más? Nyolcezer hamis szelvényt én magam készítetettem."

Nincs alternatíva

Messze a legesélyesebb jelölt a hatalmon lévő elnök, Hamid Karzai, ezt azonban nem a sikereinek köszönheti. Karzai elnöksége alatt az ország lejjebb csúszott a korrupciós világranglistán (a Transparency International összesítése alapján a világ ötödik legkorruptabb országa), a Washington Post által megkérdezett afgánok szerint pedig se munkahelyeket nem tudott teremteni, se az infrastruktúra-fejlesztést nem indította be, és nem tudja kezelni a tálib felkelést sem.

Persze vannak, akik megértőbbek vele szemben. "Ha az amerikaiak nem tudják legyőzni a tálibokat, ugyan mit tudna tenni ő?" - kérdezte Jalil Jan afgán benzinkutas a Washington Post újságírójától. Jan szerint "a tálibok alatt csak ócska útjaink voltak, alig voltak autók. A nők nem mehettek ki az utcára, nem volt mobiltelefon, nem volt tévé, nem voltak szállodáink. Ezek legalább most megvannak".

A Washington Post szerint sok afgán szavazó elégedetlen ugyan Karzaival, de még mindig inkább őt támogatják, mint bármilyen változást. Babarak Shinwari pastu autószerelő szerint "Karzainak nincs alternatívája, félünk attól, hogy mit csinálna a többi jelölt".

Karzai főbb riválisai sem a változást képviselik - a második legesélyesebbnek tartott Abdullah Abdullah például külügyminiszter volt Karzai elnöksége idejében. Abdullah kampánya így nem is volt kifejezetten Karzai-ellenes, bár politikájának részleteit azért bírálta, miközben a 34 afganisztáni tartományból 17-et meglátogatott - írja a Time.

"Adjátok nekem a hatalmat és visszaadom nektek" - szól az általában egyszerű stílusban beszélő politikus leghíresebb szlogenje. Inkább az értelmiségiek támogatására számít Ashraf Ghani Ahmadzai korábbi pénzügyminiszter - az ő esélyei azonban a nullához közelítenek a Foreign Policy szerint.

Zavart okozhat, ha nincs győztes

A közel negyven másik jelöltnek semmi esélye sincs a győzelemre, a sok induló miatt azonban elképzelhető, hogy Karzai nem kapja meg a szükséges 50 százalék feletti támogatást, ebben az esetben pedig az első két helyezett között második fordulót rendeznének szeptemberben. Az Afganisztánról több könyvet írt újságíró, Ahmed Rashid a Councul of Foreign Relations-nek azt mondta: a második forduló kockázatos lenne Afganisztán szempontjából, mert az addig tartó hatalmi vákuumot a tálibok valószínűleg megpróbálnák kihasználni.

Ennél is veszélyesebb azonban Rashid szerint, ha nagyon alacsony (30 százalék alatti) lesz a részvétel, mert ebben az esetben a résztvevők kétségbe vonják majd a választás legitimitását, ami újabb zűrzavarhoz vezet. Az alacsony részvételre pedig minden esély megvan, mert a tálibok korábban fenyegetőzni kezdtek, hogy megtámadják a szavazóhelyiségeket és levágják az ujját azoknak, akiket látszik a szavazást jelző tinta.

A tálibok azt állítják, kétszáz öngyilkos merénylőjük áll készen a választás napjára, mely szerintük hamis és "nem afgán", mert az ország megszállás alatt áll. A New York Timesnak nyilatkozó afgánok szerint lehetetlen lesz a tálibok uralta vidéken megtartani a választást, mert a kormány csak a központi területeket ellenőrzi. "Az emberek félnek, nem mernek majd elmenni szavazni. Én is inkább otthon maradok" - mondta Mahmúd Mirza, egy falusi afgán Helmand tartományból a New York Timesnak. A Washington Post szerint a 7000 körzetből legalább 700 olyan van, ahol a tálibok miatt nem lehet majd szavazni.

A választás előtt napokban már nem csak fenyegetőztek a tálibok: kedden egy tálib öngyilkos merénylő robbanószerrel megrakott autóval hajtott egy NATO-konvojba Kabulban, nyolcan haltak meg. Megtámadtak több szavazóhelyiséget és rakétákat lőttek ki a kabuli elnöki palotára. Az egyik déli tartományban egy öngyilkos merénylő öt embert ölt meg, három választási illetékes pedig autóval hajtott pokolgépre, mindhárman meghaltak.

A fenyegetettség pedig főleg Karzainak árthat, mert a tálibok befolyása a pastuk által lakott vidékeken a legerősebb, a pastuk pedig Karzai fő támogatói. Afganisztánban ugyanis jellemzően együtt szavaznak a törzsi csoportok és különböző közösségek - írja elemzésében az Afghanistan Analyst Network kutatóintézet. A kampányolóknak nem igazán az egyéneket, hanem törzsfőket és klánvezetőket kell meggyőzniük, akik aztán szállítják nekik a közösségük tagjainak szavazatait.

Hadurak a kampányban

Karzainak annyira fontos volt, hogy megnyerje például az üzbég kisebbség támogatását, hogy visszahívta a korábban eltávolított üzbég hadurat, Rasid Dosztumot, aki védelmi miniszter volt, és ismét szövetséget ajánlott több tádzsik és hazara kisebbséghez tartozó hadúrnak. A tádzsikok ugyanakkor jellemzően Abdullah Abdullahot támogatják.

Egy sikeres választás alapvető lenne a New York Times szerint mind az afgán, mind az amerikai kormány számára, hogy megmutassák, hét év háború után sikerült stabilabbá és biztonságosabbá tenni Afganisztánt. Barack Obama ugyan idén tavasszal azt mondta az Egyesült Államok célja már nem elsősorban az afgán újjáépítés, hanem saját biztonsága és a tálibok legyőzése, a hangsúly mintha továbbra is az államépítésen lenne - Richard Holbrooke a Time magazin szerint az utóbbi hetekben az afgán mezőgazdaság, bank- és jogrendszer fejlesztéséről és a korrupció elleni harcról beszélt, vagyis az államépítés szót ugyan nem mondta ki, szavaiból mégis ez rajzolódott ki.