Beszivárognak a bíróságokra a német neonácik

Vágólapra másolva!
Bírósági ülnökök segítségével próbál beszivárogni az igazságszolgáltatásba a német szélsőjobboldali NPD. A párt felhívására szimpatizánsai feliratkoztak a jelölőlistákra, és legalább egyikük sikerrel is járt. A neonácinak minősített párt azt szeretné, ha a bíróságok súlyosabb büntetéseket szabnának ki a külföldiekre és a szélsőbaloldaliakra.
Vágólapra másolva!

Befolyást próbál szerezni az igazságszolgáltatásban a német szélsőjobboldali - ellenfelei által neonácinak minősített - Nemzeti Demokrata Párt (NPD), ezért arra szólította fel követőit, jelentkezzenek bírósági ülnöknek - írja a Fakt című német magazin. A párt felhívása szerint a büntetőbíróságokban helyet foglaló ülnököknek megvan a lehetőségük, hogy "egészséges nemzeti érzést vigyenek az ítélkezésbe", illetve súlyosabb büntetéseket szabjanak ki "külföldi bűnözőkre és baloldali radikális erőszaktevőkre".

A német törvények szerint az ülnökök általában a büntető- és munkaügyi bíróságok munkájában vesznek részt, a tanácsok egy hivatásos bíróból és két laikus ülnökből állnak. Elvileg a két ülnököt az eljárás során és az ítélet meghozatalánál is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a hivatásos bírót.

A Fakt magazin szerint az NPD kezdeményezése több városban is sikerrel járt. Az év elején például egy Ines Schreiber nevű támogatójukat ülnökké választották a szászországi - a keleti tartomány a szélsőjobboldali párt egyik fontos bázisa - Riesa körzeti bíróságán, ahol öt évig töltheti be ezt a posztot. A kétgyermekes anya korábban az NPD jelöltjeként indult az önkormányzati választásokon a közeli Strehlában, férje pedig a Német Hang című NPD-újságnak dolgozik.

Az asszonyt a városi tanács vette fel az esküdtjelöltek listájára. Andreas Haberland korábbi kereszténydemokrata polgármester szerint neki voltak ugyan aggályai, de minden polgárnak joga van ahhoz, hogy esküdt legyen, ráadásul az alkotmánybíróság több kezdeményezés ellenére sem tiltotta be az NPD-t (a szélsőjobboldali pártról és a betiltási kísérletekről részletesen korábbi cikkünkben olvashat). Így Haberland szerint a tanácsnak nem volt semmilyen alapja, hogy levegye Schreibert a jelöltek listájáról.

Az ülnökök kiválasztásában az utolsó szót a körzeti bírság mondta ki, ahol azonban nem ismerték Schreiber politikai hátterét - mondta a Faktnak a bíróság igazgatója, Herbert Zapf, aki állítása szerint csak a laptól értesült erről. Zapf ezután elindította az eljárást, amellyel Schreibert eltávolíthatják az ülnöklistáról, de az hosszú és bonyolult. Szászország és Brandenburg tartományok épp ezért a szövetségi tanácstól várnak lépéseket, hogy leegyszerűsíthessék a szélsőjobboldali ülnökök eltávolítását a bíróságokról.