Merényletet terveztek a pakisztáni magyar követség ellen

Vágólapra másolva!
Hat Pakisztánban levő nagykövetség ellen terveztek merényletet, a tervezett célpontok között volt a magyar nagykövetség is - erősítette meg a Külügyminisztérium. A merényletet meghiúsították, a magyar követség épületét már korábban megerősített védelem alá helyezték.
Vágólapra másolva!

A pakisztáni hatóságok meghiúsítottak egy merényletsorozatot, amelynek öt európai állam - köztük Magyarország - iszlámábádi nagykövetsége és a Dél-afrikai Köztársaság diplomáciai képviselete volt a célpontja - írja az MTI meg nem nevezett diplomáciai forrásokra hivatkozva. A magyaron és a dél-afrikain kívül a svéd, a norvég, a cseh és az olasz külképviselet ellen terveztek robbantást.

A Külügyminisztérium szóvivői irodája megerősítette a támadás tervét. Az iroda közleményében azt írta, "az ismert pakisztáni helyzetre tekintettel" a Külügyminisztérium és az iszlámábádi magyar nagykövetség már korábban intézkedett a külképviselet objektumainak megerősítésére. A tárca az iszlámábádi nagykövetségén keresztül folyamatosan tájékoztatást kap a fejleményekről, és együttműködik a pakisztáni hatóságokkal - olvasható a közleményben.

A robbantások tervéről az Aftonbladet című svéd lap írt először. A lapnak a stockholmi külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy pénteken őrizetbe vettek egy férfit, akinél két tonna robbanóanyag volt. Később a hatóságok megerősítették, hogy a pakisztáni fővárosban 25 személyt tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy robbantásos merényletekre készültek. Az illetők a Szvat-völgy térségéből érkeztek, ahol a hadsereg április végén offenzívát indított a szélsőséges iszlamista erők ellen - jelentette be szerdán Kalim Imam, Iszlámábád rendőrfőnöke.

A merényleteket Karacsiban, Lahorban és más nagyvárosokban akarták végrehajtani, eseteként külföldiek ellen - tette hozzá -, de azt nem mondta el, hogy melyek lettek volna a célpontok. Egy nyomozati forrás szerint a terroristák azokat a külképviseleteket szemelték ki, amelyek a rendkívül erősen őrzött diplomáciai negyeden kívül helyezkednek el.

Az Aftonbladet szerint az iszlamisták afganisztáni szerepvállalásuk miatt szemelték ki az érintett országokat merénylet célpontjául. (A fölsorolt európai országok közül az afganisztáni NATO-erők összesítése szerint Olaszország 2350, Norvégia 485, Csehország 430, Svédország 420, Magyarország 320 katonát állomásoztat Afganisztánban. Dél-Afrika nem vezényelt katonákat az ázsiai országba.) A Radio Swedennek viszont a svéd külügyminisztérium illetékese azt mondta, szerinte a követségek elleni tervezett merénylet válasz a pakisztáni hadsereg szvat-völgyi sikereire. Szerinte az iszlamisták nemzetközi célpontokon - hoteleken, követségeken - akarták megtorolni veszteségeiket.

Az [origo] megpróbálta elérni a pakisztáni magyar nagykövetet, Darvasi Istvánt, de legközelebb holnap lehet elérni - közölte a nagykövetség munkatársa, aki nem tudott tájékoztatást adni a tervezett merényletsorozattal kapcsolatban. A Külügyminisztérium szóvivőjét szintén nem lehetett elérni telefonon.

Az ország északnyugati részén fekvő Szvat-völgyet régóta a tálibok uralták. Az afganisztáni eredetű iszlamista mozgalom tagjai a 2001-ben kitört afganisztáni háború után szivárogtak át a hegyvidékes határon Pakisztánba, ahol nem volt erős a kormány hatalma. A helyi hadurak által irányított terület ideális terep volt a tálibok és a velük összefonódó al-Kaida számára. A pakisztáni kormány hónapok óta gyakorlatilag nyílt háborút folytatott ellenük, a szvat-völgyi azonban eddig messze a legnagyobb akció volt: ötezer tálib ellen legalább tizenötezer katonát vetettek be. Május végére a pakisztáni hadsereg irányítása alá vonta a Szvat-völgy központját, bár elszórt ellenséges csapatok még maradtak. (A konfliktusról szóló összefoglalónkat itt elolvashatja.)