Honlapján sorolja a választási csalás formáit Múszavi

Vágólapra másolva!
Honlapján tette közzé a iráni választásokon  elkövetett állítólagos csalások listáját a választáson vesztes Mir Hoszein Múszavi, aki szerint az államapparátus bedolgozott a jelenlegi elnök alá. Barack Obama amerikai elnök elítélte a Múszavi hívei elleni hatósági erőszakot, Nagy-Britannia és Irán között pedig tovább mélyült az ellentét a vitatott elnökválasztás miatt. A két ország kiutasított 2-2 diplomatát, az iráni tévében pedig már brit összeesküvésről beszélnek.
Vágólapra másolva!

Listát tett közzé az állítólagos választási csalásokról Mir Hoszein Múszavi, az iráni elnökválasztáson vesztes ellenzéki jelölt. Múszavi kampányirodája kedden este tette ki honlapjára a listát, amelyen a főbb választási törvénysértéseket taglalják.

A háromoldalas jelentés szerint "nagymértékben felhasználták a kormány eszközeit annak jelöltje", Mahmúd Ahmadinezsád támogatására. A dokumentum bírálja a voksolás megszervezésért felelős bizottságok tagjainak a kiválasztását, akiket Ahmadinezsád hívei közül kerültek ki.

"A választás estéjén sorozatszám nélküli szavazólapokat nyomtattak, ami példa nélkül áll az ország történelmében" a jelentés szerint. Múszavi itt megjegyzi: "két és félszer annyi pecsétet gyártottak [a szavazatok hitelesítésére], mint ahány választókör volt". A politikus szerint ez szintén lehetőséget adott a csalásra.

A dokumentum szerint az elnökjelöltek képviselői nem lehettek jelen a választási bizottságokban. A jelentés ezen kívül kétségesnek tartja azt is, hogy az urnákat teljesen kiürítették, mielőtt a szavazóhelyiségekben elhelyezték őket - a gyanú szerint azokban már Ahmadinezsadot támogató szavazatok voltak.

Múszavi kampányirodája kedd délután közölte, hogy a listát hamarosan közzéteszik a honlapon. A közlemény Múszavi hivatalos honlapján nem sokkal azután jelent meg, hogy az Őrök Tanácsa - az iszlám köztársaság legfelső jogi hatósága - úgy döntött: helybenhagyja az elnökválasztás hivatalos eredményét, a tapasztalt "kisebb szabálytalanságok" ellenére.

Előzőleg a tanács elismerte, hogy június 12-i elnökválasztáson 50 szavazókörzetben több voksot adtak le, mint amennyi szavazásra jogosult volt, tanács szerint azonban ezek nem befolyásolták jelentősen a választás végső eredményét. Múszavi, aki a hivatalos eredmények szerint elvesztette az elnökválasztást, továbbra sem fogadja el a vereséget, és az adatok meghamisításáról beszél.

A választási eredmények helybenhagyásának némileg ellentmond az a hír, hogy kedden Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah öt nappal meghosszabbította az elnökválasztás lebonyolítását érintő panaszok kivizsgálásának a határidejét. Az eredeti határidő június 24-én, szerdán járt volna le, a kivizsgálás az Őrök Tanácsának a hatáskörébe tartozik.

A hivatalos eredmény szerint Máhmúd Ahmadinedzsad jelenlegi államfő a szavazatok csaknem kétharmadát kapta, a Múszavira adott egyharmadnyi vokssal szemben. Az iráni belügyminisztérium kedden figyelmeztette Múszavit, hogy "tartsa be a törvényeket és tartsa tiszteletben az emberek szavazatait".

Obama elítélte az agressziót

Előzőleg a választási eredmények ellen több tízezres tömegek vonultak utcára az Iráni fővárosban, Teheránban, a tüntetőket azonban szombaton és hétfőn is könnygázzal oszlatta fel az iráni rendőrség. Az utcai összecsapásokban többen meghaltak.

Barack Obama amerikai elnök kedden határozottan elítélte Irán "igazságtalan lépéseit", amelyekkel a választási tüntetéseket letörte. "Az Egyesült Államok és az egész nemzetközi közösség megdöbbent és felháborodott az elmúlt napokban történt fenyegetések, verések és bebörtönzések láttán" - idézte az elnököt a BBC.

Obama közölte: tiszteletben tartja Irán szuverenitását, nem akar beleavatkozni az ország belügyeibe, és teljesen hamisnak tartja azt az Iráni feltételezést, hogy a nyugat állna a zavargások mögött. Hozzátette ugyanakkor, hogy el kell ismerni az iráni emberek bátorságát és méltóságát, és az iráni társadalom figyelemre méltó nyitását.

Mélyülő ellenségeskedés a britekkel

Az Iráni hatalom közben továbbra is a nyugati országokra mutogat a teheráni zavargások kapcsán. Gordon Brown brit kormányfő kedden bejelentette, hogy az iráni kormány előző nap két teheráni brit diplomatát szólított fel távozásra. Erre válaszul Londonban a külügyminisztériumba kérették az iráni nagykövetet, és közölték vele, hogy két iráni diplomatát kiutasítanak Nagy-Britanniából.

Brown szerint a brit diplomatákat "teljesen alaptalan vádakra" hivatkozva utasították ki Teheránból. A BBC szerint az iráni hatóságok az ilyen esetekben általánosan használt diplomáciai szófordulattal - a feladatkörrel összeegyeztethetetlen tevékenységgel - indokolták a kiutasításokat, amelyekre London kedden bejelentette a válaszlépést.

A brit külügyminisztérium a vitatott eredményű elnökválasztás nyomán kirobbant zavargások miatt már a hét elején elrendelte, hogy a teheráni nagykövetség alkalmazottainak családtagjai térjenek haza. A tárca egyben hivatalos figyelmeztetést is kiadott, arra intve a brit állampolgárokat, hogy az elengedhetetlenül szükséges eseteket kivéve egyelőre ne utazzanak Iránba. Az iráni hatóságok a hétvégén kiutasították a BBC teheráni irodájának egyik tudósítóját, Jon Leyne-t is.

London és Teherán viszonya meglehetősen feszültté vált az elmúlt napokban, különösen azóta, hogy Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője a teheráni egyetemen múlt pénteken elmondott beszédében Nagy-Britanniát nevezte az összes külföldi hatalom közül a "legalattomosabbnak". A két ország között már vasárnap volt egy diplomáciai ütésváltás, miután Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter kijelentette, hogy még a választások előtt számos brit állampolgár, köztük titkosszolgálati ügynökök utaztak Iránba, és Nagy-Britannia "összeesküvést szőtt" az iráni elnökválasztás "szabotálására".

Külföldi propagandáról "vallottak" a tüntetők is

Közben az iráni televízió kedden olyan személyeket mutatott be, akik az adásban azt vallották, hogy a nyugati propaganda megtévesztő hatására vettek részt az elmúlt napok tiltakozó megmozdulásaiban. Az egyikük, egy fiatal férfi azt mondta, hogy olyan hírközlő szervek "provokálták őket erkölcstelen tettek elkövetésére, mint a brit BBC vagy az Amerika Hangja". Egy elfátyolozott nő arról beszélt, hogy kézigránátot hordott a táskájában, mert a BBC-ben azt mondták, hogy a rendfenntartó erők állnak a legtöbb összecsapás mögött. Egy fiatalember elismerte, hogy a testvérével együtt fosztogatásra használták ki a zavargásokat, de letartóztatták őket.

Az állítólagos külföldi beavatkozás ellen tiltakozva sajtótájékoztatót tartottak Máhmúd Ahmadinezsad elnök hívei, s ehhez az egykor elfoglalt amerikai nagykövetség épületét választották helyszínül. A nagykövetséget az iszlám forradalom alatt, 1979-ben özönlötték el diákok, és 52 amerikait túszként tartottak fogva 444 napon át. "Nincs szükségünk haszontalan kapcsolatokra Nagy-Britanniával... Ha a britek folytatják a beavatkozást, a fejükre döntjük a házukat" - mondta egy diákvezető, de a brit nagykövetséghez tervezett tüntetést elhalasztották.