Szlovákokat stírölnek a magyar szakadárok

Vágólapra másolva!
Vagy hosszú időre súlytalanná teszi vagy teljesen új alapokra helyezi a szlovákiai magyar politikát a Magyar Koalíció Párjának kettészakadása. Első ránézésre két erős ember rivalizása vetette szét a pártot, de a konfliktusok régiek, az MKP-t csak kényszerből tákolták össze Vladimir Meciar miniszterelnöksége idején. A pártot elhagyó Bugár Béla, az MKP korábbi elnöke a szlovákok felé nyitna, de lehet, hogy senkinek nem kell majd és még a magyarokat is megosztja. Akkor pedig Jan Slota dörzsölheti a markát.
Vágólapra másolva!

Több mint tíz évig tartó egység után a múlt héten két részre szakad a szlovákiai magyar politika: Bugár Béla korábbi pártelnök és négy másik parlamenti képviselő hivatalosan kilépett a Magyar Koalíció Pártjából (MKP), és saját szervezetet alapítottak Híd (szlovákul Most) néven. A szakítás lehetősége régóta a levegőben volt, Bugár és két társa már április 22-én kilépett az MKP parlamenti frakciójából, bár még egy hónapig tárgyaltak a pártvezetéssel a visszatérésről.

Valószínűleg már akkor megfogalmazódott az új párt alapításának ötlete. Több szlovákiai magyar blog is felhívta a figyelmet arra, hogy az új párt internetcímét, a hid-most.sk-t már május 12-én regisztrálták, pedig a szakadárok akkor még hivatalosan a kiegyezésről tárgyaltak az MKP vezetésével, Csáky Pál MKP-elnök állítása szerint még európai képviselői helyet is felajánlott Bugárnak a maradás fejében.

Kritikusaik szerint a szakadárok csak arra vártak, hogy az MKP leszerepeljen az európai parlamenti választásokon (végül 11 százalék fölötti eredményt ért el, és két képviselőt küldhet Brüsszelbe), ők pedig friss, ígéretes pártként léphessenek elő. A korábbi pártelnökkel szemben megértők viszont azt állítják: azért vártak az EP-választásokig, mert nem akarták veszélyeztetni a szlovákiai magyarok uniós képviseletét.

A 10 százalékos kényszer

A konfliktus egészen az MKP 2007 márciusában tartott kongresszusáig vezethető vissza, amikor - kis különbséggel - a pártot 1998 óta irányító Bugárral szemben Csákyt választották elnökké - mondta az [origo]-nak Öllös László politológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet vezetője. Öllös szerint elsősorban személy és hatalmi kérdésről van szó, a programok közti különbség csak nehezen megfogható, ami nem is meglepő: az MKP-nak ellenzékbe kerülése - vagyis 2006 - óta nem sikerült programot alkotnia.

Másként látja a helyzetet Huncik Péter, etnikai konfliktuskezeléssel foglalkozó pszichiáter, aki 1990 és 1992 között Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök tanácsadója volt. Szerinte az MKP nem természetes képződmény, hanem kényszerpárt. Az 1997-es, Vladimír Meciar miniszterelnöksége idején elfogadott választási törvény szorította rá az akkor létező három szlovákiai magyar pártot az egyesülésre, mert választási koalícióként 10 százalékot kellett volna elérniük a parlamentbe jutáshoz. Az ellenzék 1998-as győzelme után a párt kormányra került, és számos eredményt tudott felmutatni - mondta Huncik.

Amikor azonban a Mikulás Dzurinda miniszterelnök által vezetett kormánykoalíció 2006-ban vereséget szenvedett, gyengült az összetartó erő és kiéleződtek az ellentétek - mondta Huncik, aki szerint ez természetes, hiszen "félmillió embert nem lehet egyben tartani egy etnikai pártban". Huncik azt mondta, ő már 2007-ben, a Csáky által megnyert elnökválasztás után azt javasolta, válasszák ketté a pártot és a frakciót is, hozzanak létre egy nemzeti és egy konzervatív liberális szervezetet. Ehhez képest az MKP-ban az elmúlt években még platformokat sem hoztak létre, amelyek megfogalmazhatták volna az eltérő véleményeket.

A stílus maga az ember

Programok hiányában az ellenfelek részben a politikai stílusban igyekeznek kidomborítani a különbséget, részben személyeskedő negatív kampánnyal próbálkoznak. Bugár és hívei úgy próbálják beállítani Csákyt és az MKP jelenlegi vezetését, mint akik képtelenek megtalálni a hangot a szlovák vezetéssel. A Csáky vezette MKP-nak "nincs közérthető programja, nincs jövőképe, nem tudja véleményét érthetően megjeleníteni, veszít politikai súlyából, elszigetelődik, magába zárkózik" - mondta a bumm.sk hírportálnak adott interjújában Bugár.

Huncik szerint Bugárnak annyiban igaza van, hogy a szlovákok szemében ő az a magyar, akivel szót lehet érteni. A Dzurinda kormány miniszterelnök-helyetteseként Csáky is tudott együttműködni, de 2006 után megváltozott, ahogy vele együtt a párt kommunikációja is - mondta Huncik, aki szerint a szlovákok számára Csáky ma konfrontatív figura, aki a magyarellenes Jan Slotával, a Szlovák Nemzet Párt (SNS) elnökével alkot egymást erősítő párost. Öllös László szerint is jogos a kritika Csáky felé, hiszen az MKP az elmúlt három évben szinte semmilyen fontos ügyben nem tudott eredményt felmutatni.

Az MKP vezetése ezzel szemben azt állítja, Bugárék elárulták a magyarok ügyét, hiszen a pártszakadásnak csak az SNS örül. A Híd mögött Csáky szerint a kormányzó Smer-SD, illetve bizonyos gazdasági körök állnak, az új szervezet pedig "gazdasági érdekcsoport, a hazugság és az emberbutítás pártja" - jelentette ki Csáky pártja országos tanácsának szombati ülése után. A testület Bugárék lemondását követelte a parlamenti képviselői mandátumukról - ennek ők nem tettek eleget -, és kijelentette, hogy semmilyen formában nem kíván együttműködni az új párttal.

Forrás: mkp.sk
Bugár és Csáky a 2007-es kongresszuson, középen Dzurinda

Mindkét fél megtalálta a másik oldalon a maga ősellenségét: a Híd számára Csáky és az MKP rossz szelleme Duray Miklós, nyíltan autonómiapárti író és politikus, aki szerintük megmérgezi a szlovák-magyar viszonyt. Bugár szerint az MKP-t a háttérből valójában Duray irányítja, és mára elfogytak azok az emberek, akik megakadályozták, hogy radikális irányba vigye a pártot. Csáky ugyanakkor az egyik legbefolyásosabb szlovákiai magyar, Világi Oszkár, a Slovnaft olajipari vállalat vezérigazgatójának nevét kezdte emlegetni. Szerinte az egész pártalapítást Világi találta ki és finanszírozta a saját lobbiérdekei elősegítésére, igaz Bugár tagadta, hogy pénzt kapott volna Világitól. Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint az egyértelmű, hogy a Hídnak jelentős gazdasági hátországa van.

Szlovákok és magyarok

Bugár és társai a Híd névválasztása mellett azzal is együttműködési szándékukat próbálják hangoztatni, hogy pártjukat nem magyar etnikai pártként, hanem szlovák-magyar pártként határozzák meg. Bár hivatalosan az új szervezetbe szlovákokat is várnak, az eddigi csatlakozók kivétel nélkül magyarok, és Bugár elzárkózott attól, hogy megnevezze azokat a szlovák személyiségeket, akik esetleg beléphetnének.

Huncik Péter szerint lehet létjogosultsága egy szlovák-magyar pártnak, hiszen Bugár népszerű egyes szlovák értelmiségi körökben is. Szerinte ha Martin Bútora, a rendszerváltó Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom egyik alapítója, vagy Iveta Radicova, a legutóbbi elnökválasztás ellenzéki jelöltje csatlakozna a Hídhoz, az új párt mérhető mennyiségű szlovák voksra számíthatna, és támogatottsága meghaladhatná az ötszázalékos parlamenti küszöböt anélkül, hogy veszélyeztetné az MKP bejutását.

A pszichiáternél borúlátóbb Petőcz Kálmán független politikai elemző, Szlovákia korábbi ENSZ-nagykövete, aki az MTI-nek azt mondta: "Amíg csak egy párt létezett, addig a szlovákiai magyarság - bár különböző dolgok felett olykor behunyta a szemét - de végül mégis arra a pártra szavazott." Most viszont nemcsak a szavazatok fognak megoszlani, de az is lehet, hogy sok szlovákiai magyar egyáltalán nem megy el szavazni. "Nem tudom, hogy ezt mennyire gondolták végig akár az egyik, akár a másik oldalon" - mondta Petőcz, aki szerint egyáltalán nem lesz könnyű a szlovákok bevonása a Hídba.