Csak félig hódolt be Amerikának Netanjahu

Nyugaton óvatos optimizmussal, a palesztinok körében egyértelmű elutasítással fogadták Benjamin Netanjahu vasárnapi beszédét az izraeli-palesztin békefolyamatról. Netanjahu ugyan már elfogadja az önálló palesztin állam létrehozását, de csak kemény feltételekkel, és dacol még a szövetséges Egyesült Államoknak a zsidó telepek megállítására vonatkozó követelésével is.

Vegyes reakciókat váltott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnapi beszéde, amelyben előállt az izraeli-palesztin béke megteremtésére vonatkozó javaslataival. Netanjahu szakított saját korábbi álláspontjával és kijelentette, hogy elfogadja az önálló palesztin állam létrejöttének lehetőségét. Ezt azonban csak feltételekkel hajlandó elfogadni: a palesztinoknak nem lehet önálló hadseregük és nem ellenőrizhetik a légterüket.

Nyugaton általánosságban pozitívan fogadták Netanjahu fordulatát. A Fehér Ház közölte, hogy a beszéd "fontos lépére előre". Részleteiben ugyanakkor nem elemezték az amerikaiak a Netanjahu-beszédet. Így nem tudni, hogy mit gondol Barack Obama elnök arról a feltételről, hogy a palesztin államnak demilirarizáltnak kell lennie, és nem reagált a Fehér Ház arra a kijelentésre sem, hogy Izrael nem fogja megakadályozni a megszállt palesztin területeken lévő zsidó telepek növekedését.

Korábban épp Obama volt az, aki nyomást gyakorolt Netanjahura annak érdekében, hogy az izraeli kormányfő elfogadja a palesztin állam létrejöttét. Az amerikai elnök június 4-i egyiptomi beszédében kijelentette azt is, hogy "tűrhetetlen" a palesztinok helyzete, és tiltakozott a zsidó telepek bővülése ellen. Úgy tűnik tehát, hogy Netanjahu csak részben engedett az amerikai nyomásnak.

Üdvözölte a beszédet Bernard Kouchner francia külügyminiszter és az Európai Unió elnökségét jelenleg betöltő Csehország is. Természetesen vannak bizonyos egyéb összetevők, amelyeket elemezni kell, de a palesztin állam elfogadását tartalmazta a beszéd - mondta Jan Kohout cseh külügyminiszter hétfőn. Carl Bildt, a következő soros EU-elnök Svédország külügyminisztere pedig úgy fogalmazott, "a jó irányba tett apró lépés", hogy az izraeli miniszterelnök beszédében "kimondta azt a szót: állam".

Az uniós nyilatkozatokban érezhető némi óvatosság, minden bizonnyal a nyugati diplomaták is tisztában vannak azonban azzal, hogy Netanjahu kényes helyzetben van. Korábban ő maga is ellenezte az önálló palesztin állam létrehozásának gondolatát, tehát személyesen nagy engedményt tett vasárnapi bejelentésével. Nem egyértelmű azonban, hogy pártját, a Likudot - különösen annak konzervatív szárnyát - mennyire sikerült meggyőznie ebben a kérdésben. A Wall Street Journal szerint sokatmondó, hogy a Likud vezető politikusai vasárnap este elérhetetlenek voltak a sajtó számára és elkerülték az esti hírműsorokat is.

Egyértelmű az elutasítás a palesztin részről. Az egymással konfliktusban lévő két palesztin szervezet, a Gázát uraló Hamász és a Ciszjordániát felügyelő Fatah egyaránt tiltakozott Netanjahu feltételei ellen.

Mahmúd Abbász Fatah-vezető szóvivője, Nabil Abu Rdainah szerint az izraeli miniszterelnök kijelentései szabotálnak minden eddigi kezdeményezést, és szembe mennek a palesztin, arab és amerikai álláspontokkal. Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló úgy fogalmazott: "A békefolyamat egy teknős sebességével halad. Ma este Netanjahu a hátára fordította a teknőst." A Hamász szóvivője, Szami Abu Zuhri pedig egyenesen rasszistának nevezte a beszédet, és felszólította az arab országokat, hogy lépjenek fel még erőteljesebben Izraellel szemben.