Zavargások törtek ki az iráni elnökválasztás után

Zavargások törtek ki Iránban, miután a jelenlegi elnök, Máhmúd Ahmadinezsad győzött az elnökválasztáson. Legfőbb riválisa, Mir Hosszein Múszavi hívei Teheránban autógumikat égettek a belügyminisztérium épülete előtt, felgyújtottak egy kereskedelmi bankot, és több száz fiatal csapott össze motoros rohamrendőrökkel. A zavargásokban három reformpárti tüntető életét vesztette. A mérsékelt reformernek tartott Múszavi a szavazatok körülbelül egyharmadát szerezte meg, de vitatja az eredményt. Kampánycsoportja szerint szabálytalanások sora történt. 

Irán szombaton hivatalosan bejelentette, hogy a pénteki elnökválasztást Mahmúd Ahmadinezsád nyerte. Kihívója, Mir Hoszein Múszavi vitatja ezt, hívei a választási eredményt elutasítva Teheránban összecsaptak a rendfenntartó erőkkel.

A hivatalban lévő elnök, Ahmadinezsád a szavazatok 62,6 százalékát szerezte meg, legfőbb riválisa, az egykori kormányfő, Mir Hoszein Muszavi 33,75 százalékot kapott a hivatalos eredmények szerint. Múzavi szerintazonban manipulálták a választási eredményt, amivel önkényuralom veheti kezdetét.

Muszavi hívei Teheránban autógumikat égettek a belügyminisztérium épülete előtt, másutt egy kereskedelmi bankot gyújtottak fel, és több száz fiatal csapott össze motoros rohamrendőrökkel, akik botokkal ütlegelték őket, és próbálták feloszlatni a tömeget. A BBC teheráni tudósítója szerint körülbelül háromezer fős tömeg támadt a rendőrségre, a levegőben vastagon gomolyog a fekete füst. Egyes hírügynökségi jelentések szerint könnygázt is bevetettek a tüntetők ellen.

Három halott, őrizetbe vételek

A szombat esti zavargásokban három reformpárti tüntető meghalt - jelentette honlapján az al-Arabíja arab hírtelevízió. Az iráni biztonsági erők az ország elhagyására kérték fel a külföldi újságírókat az al-Arabíja szerint.

A rendőrök szombaton legalább tíz reformpárti vezetőt - közöttük a Mohammad Hatami volt államfőhöz közel álló Mohszen Mirdamadit, a Részvétel Frontja nevű szervezet vezetőjét - őrizetbe vettek. Ezt a a szervezet szóvivője közölte.

Szadek Mahszuli belügyminiszter az eredmény kihirdetésekor elismerte, hogy a fővárosban Múszavira több voksot adtak le, mint az elnökre. Figyelmeztette a fiatalokat, hogy a tüntetéseket nem engedélyezték, ám az erős rendőri jelenléttel dacolva, Múszavi hívei "halál a diktátorra" üvöltésekkel követelték Ahmadinezsád lemondását. Mások az út közepén ülősztrájkot folytattak, azt kiáltozták, hogy "Múszavi, szerezd vissza a voksainkat", és azt kérdezték: "Mi történt a szavazatainkkal?"

Múszavi szombat este nyugalomra intette híveit. "Az elnökválasztás alatt elkövetett szabálytalanságok nagyon súlyosak, és joggal érzik megsértve magukat" - mondta híveinek, hozzátéve, hogy "ne veszítsék el a hidegvérüket és tartózkodjanak minden erőszakos cselekménytől". A BBC tudósítója szerint az utcákon nem forradalom tört ki, hanem a komoly harag jelent meg. Szerinte most minden a kormány válaszán múlik, amely ha erőszakot vet be, el fogja mérgesíteni a helyzetet.

Szemtanúk szerint az ország fővárosában az iszlám forradalom, azaz 1979 óta nem volt példa ilyen mértékű erőszakos demonstrációra, egyeseket a jelenetek az 1999-es diákmegmozdulásokra emlékeztették.

A szavazatok kétharmadával nyert Ahmadinezsad

Az iráni elnökválasztást a szavazatok közel kétharmadának megszerzésével nyerte meg a jelenlegi elnök, Mahmúd Ahmadinezsad a belügyminisztérium szombati bejelentése szerint. A szavazásra jogosult 46 millió emberből 36,8 millió adta le a voksát. A szavazatok 94 százalékának összeszámlálása alapján - tehát még nem a végleges eredmény szerint - Ahmadinezsad a voksok 64,31 százalékát szerezte meg. Fő ellenfelére, Múszavira a választópolgárok 32,57 százaléka voksolt. Mohszen Rezai, a nagyhatalmú Forradalmi Gárda korábbi vezetője 1,66, Mehdi Karubi volt parlamenti elnök pedig 0,83 százalékot kapott.

Korlátozott sms-küldés, a rivális honlapja elérhetetlen

Iránban korlátozták az információáramlást: nem lehetett sms-üzenetet küldeni, Múszavi honlapjait alig vagy egyáltalán nem lehetett elérni, az állami tv csak az elnök győzelméről adott hírt, de kihívója vádját, hogy választási csalást követtek el, már nem közölte. A rendőrség megakadályozta Múszavit abban, hogy sajtókonferenciát tartson, illetve hogy beszédet mondjon hívei előtt.

A képre klikkelve további fotókat nézhet az iráni zavargásokról

Ahmadenizsad már a szavazókörök bezárása után bejelentette győzelmét, de közvetlenül előtte még győztesnek hirdette magát a mérsékelt reformerként számon tartott Múszavi is. Ahmadinezsád kampányfőnöke kijelentette, hogy a hivatalban lévő elnök minden kétséget kizáróan győzött, és Múszavi nevetségessé vált azzal a korábbi bejelentésével, hogy övé a diadal.

A mérsékeltnek tartott Mohammad Hatami volt államfő vezette szövetség szombaton aggodalmát fejezte ki a "szavazatokkal való tömeges trükközés miatt", a választási eredmények megsemmisítését és szavazás megismétlését szorgalmazta. Mint mondta, "a választás semmisnek nyilvánítása és a voksolás békésebb légkörben történő megismétlése jó módszer lenne a közbizalom helyreállítására és nemzeti megbékélésre".

Múszavi szerint a belügyminisztérium a felelős a szabálytalanságokért

Múszavi kampánycsoportja szerint a választások alatt szabálytalanságok voltak sok olyan helyen, ahová a megfigyelők nem jutottak el. A fővárosban a szavazókörök negyven százaléka ilyen volt, ami szerintük a belügyminisztérium rovására írható - mondta Ali Akbar Mortazaminpur, Múszavi kampánystábjának vezetője. Szerinte ráadásul 7 millióval több szavazólapot osztottak szét, mint amennyire szükség volt, viszont voltak olyan szavazóhelyiségek, amelyekben éppenséggel hiányzott sok szavazólap.

A szabályok értelmében csak akkor kellett volna második kört tartani, ha egyik jelölt sem kapja meg a voksok több mint felét. Ilyen esetben az első két helyen végzett induló között rendeznek egy újabb fordulót. Rendkívül magas részvétel mellett zajlott az elnökválasztás. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a szavazást négy órával meghosszabbították.

Múszavi első, győzelmi bejelentésére ünneplő hívek özönlötték el Teherán központját. Közülük több száz emberrel rendőrök csaptak össze, miután tüntetni kezdtek az Ahmadinezsád javára megváltozott, számukra elfogadhatatlan eredmények ellen. Trita Parszi, az Egyesült Államokban élő irániak országos tanácsának elnöke Washingtonban szombaton hitetlenségének adott hangot Ahmadinezsád hatalmas arányú győzelmével kapcsolatban.

Élénk választási kampány

A BBC szerint szokatlanul élénk volt a választási kampány, most először fordult például elő az, hogy televíziós vitákat tartottak. Sokáig úgy tűnt, hogy Ahmadenizsad pozíciója nincs veszélyben, de a kampány végén Múszavi beerősített. Utóbbi elsősorban a gazdasági problémák megoldására koncentrált, és ezzel sok választót sikerült meggyőznie.

Bár Iránban a legfontosabb döntéseket Hamenei ajatollah, a legfőbb vallási vezető hozza meg, az elnökválasztást szoros figyelemmel követik a világ minden részén. Ahmadenizsad győzelme azt jelenti, hogy nem várható éles váltás a mostani nyugatellenes irányhoz képest.

Igaz, Barack Obama amerikai elnök a választás napján azt nyilatkozta, őt már önmagában az izgalomba hozta, hogy valódi vita folyt a kampányban. Szerinte akárki nyeri is meg a választást, már maga a vita előmozdíthatja az Iránnal kapcsolatos amerikai diplomáciát, a közeledés új útjai nyílhatnak meg az Egyesült Államok számára.

Izraelben aggódnak, a Hamász örül

"Az iráni választások eredményének ismeretében a nemzetközi közösségnek haladéktalanul meg kell fékeznie a nukleáris Iránt és az iráni terrorizmust. Ha lett is volna még egy halovány remény arra, hogy valami változás történik Iránban, Ahmadinezsád újraválasztása minden másnál jobban kifejezi a növekvő iráni fenyegetést" - mondta szombaton Danni Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettes.

Más izraeli tisztségviselők is hasonlóan kommentálták a teheráni fejleményeket, de a kormány hivatalosan még nem foglalt állást az iráni vezető újraválasztásával kapcsolatban. A Jerusalem Post című lap internetes oldalán azt írta: Izrael attól tart, hogy Obama az iráni választások után olyan megállapodást köthet, amely megengedné Iránnak a nukleáris energia polgári célokra való felhasználását.

Irán nukleáris programja súlyos feszültség forrása, miután Izrael és a nyugati hatalmak azzal gyanúsítják Teheránt, hogy titokban atomfegyver létrehozására törekszik. Izrael emellett azzal vádolja Teheránt, hogy támogatást nyújt a libanoni Hezbollah és a palesztin Hamász radikális iszlamista szervezeteknek. A két ország közötti feszültségek drámai módon megerősödtek Ahmadinezsád 2005-ös első hatalomra kerülése óta.

A Hamász, amely 2007-ben a Gázai övezetből fegyveres erővel kiszorította a Nyugat által támogatott Mahmúd Abbász palesztin elnök erőit, szombaton üdvözölte Ahmadinezsád választási győzelmét. Fauzi Barhúm, a szervezet szóvivője azt mondta: a Hamász reméli, hogy Irán "folytatni fogja a palesztinok jogainak és a palesztin népnek a támogatását", és segít véget vetni a Gázai övezetet sújtó izraeli szankcióknak.