Sorban dőlhetnek meg kormányok a régióban

További kormányválságokra kell számítani a kelet-közép-európai régióban és a Balkánon - mondták az MTI-nek nyilatkozó szakértők, akik szerint Romániában és Horvátországban is inog a kormány, Bulgáriában pedig a nyáron esedékes választásokon várható hatalomváltás. Gyarmati István elemző szerint erősödhetnek ugyan a szélsőségek, de komoly előretöréssel nem kell számolni.

Azok az országok vannak veszélyben, ahol kicsi a kormánytöbbség vagy olyan kormánykoalíció van, amely nem homogén pártokból áll össze - mondta Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója. Az egykori diplomata szerint mindegyik kormányválság előtt álló országra igaz az, hogy kormányuk nem képes kezelni a gazdasági válságot, fizetési gondokkal küzd.

Tóth-Czifra András, a Vision Consulting elemzője szerint "fogunk még látni kormánybukásokat" a régióban, de sokszor ez nem lesz olyan szembetűnő mint Magyarországon, Csehországban vagy Lettországban. Például Bulgáriában is valószínűleg meg fog bukni a kormány a nyári választásokon, de ez nem kap majd akkora figyelmet, hiszen nem előre hozott választásról lesz szó, és a román kormány is leköszön ebben az évben, ott pedig rá lehet fogni az elnökválasztásra a történteket - magyarázta az elemző, hozzátéve, hogy Horvátországban sem stabil a kormány.

Olyan országokat fenyeget leginkább a kormányválság veszélye, ahol a reformokat rosszul kommunikálták. Szintén közös ezekben az országokban, hogy a távozó kabineteknek van alternatívája, amely a helyébe léphet - tette hozzá Tóth-Czifra. A két szakértő egyetértett abban, hogy a legnagyobb veszélyben Ukrajna van, ahol minden tényező adott egy komoly kormányválsághoz.

Az elemzők szerint nincs jelentősége annak, hogy melyik országban milyen színezetű kormány van hatalmon. A jelenlegi helyzetben annak van a legkevesebb jelentősége, hogy egy kormány bal- vagy jobboldali - fogalmazott Tóth-Czifra András. Példákat említve kiemelte: Lettországban egy jobbközép kormány bukott meg és a helyébe is egy jobbközép kormány lépett. Csehországban is egy jobbközép kormány bukott meg. Magyarországon pedig baloldali kormány van válságban. Bulgáriában szintén baloldali kormányválság lehet - tette hozzá.

A két szakértő azt is elemezte, hogy a kormányválságok hatására megerősödhetnek-e a szélsőségesek az adott országban. Tóth-Czifra András szerint a kormányválságok megerősítik az elittel szembeni szerveződéseket és szélsőségeseket. Csehország esetében például az EU-szkeptikus pártoknak kedvezhet a kormányválság, míg Magyarországon egyszerre profitálhat ebből az eltérő ideológiai hátterű Lehet Más a Politika és Jobbik - tette hozzá.

Gyarmati István úgy vélte: a szélsőséges pártok népszerűbbé válhatnak az ilyen helyzetben. Így Magyarországon lehet, hogy a Jobbik bejut az Országgyűlésbe, míg Csehországban a kommunisták erősödhetnek meg még jobban. Szerinte ugyanakkor nem lehet a radikális erők komoly előretörésével számolni, a kormányváltás ugyanis "egyfajta szelep, amely levezeti a feszültséget". Az emberek akkor fordulnak inkább a szélsőséges irányzatok felé, ha nem látnak demokratikus alternatívát, demokratikus kitörési lehetőséget. Ez a helyzet most nem áll fenn a régió országaiban - tette hozzá.

Gyarmati szerint a térségben nincs olyan veszély sem, hogy bárhol antidemokratikus változás következzen be. "Nem vagyunk ahhoz hozzászokva, hogy kormányválságok vannak ezekben az országokban, mert egy kommunista kormány sose került kormányválságba, de ez egy normális velejárója a demokratikus világnak" - jegyezte meg a szakértő, hozzátéve, hogy Olaszországban és Görögországban például rendszeresek a kormányváltások.