"Most már elég volt" - amikor egy román falu háborúzik

Milyen az, amikor egy országban rendszeressé válnak az etnikai villongások, a konfliktusok tettlegességig fajulnak, a többségi társadalom bármire ugrik, amit a cigányok csinálnak? A kisebbséggel szembeni ellenérzések erősek Romániában, ott éppúgy a cigánykérdés az egyik legsúlyosabb probléma, mint Magyarországon. A rendszerváltás óta több tucat, halálos áldozatokkal is járó összecsapás tört ki. A kisebbségkutatók most arra kíváncsiak, hogyan működik egy etnikai konfliktus a gyakorlatban.

2007. augusztus 22-én éjjel a Brassó megyei Apácán több száz magyar - a többségi lakosság - és cigány verekedett össze. A falu régóta önkéntes járőrökkel ellenőriztette a földeket, aznap este a járőr lopott lucernával megrakott szekerekkel találkozott - írta a Krónika. Néhány beszámoló szerint a két roma tolvaj megpróbált elinalni a sötétben, de a kárvallottak nem hagyták, mire kővel kezdték dobálni őket, ebből alakult ki a több sérüléssel járó tömegverekedés. A magyarok kaszát, vasvillát, botokat használtak, a romák mindenféle kezük ügyébe kerülő szerszámot és köveket.

"Visznek azok mindent, amit érnek, előfordult, hogy fényes nappal álltak be az egyik apácai pityókatáblájába, és amikor a tulajdonos számon kérte, veréssel fenyegették. A jóisten tudja, de ebből még emberhalál is lehet" - jósolta egy helyi asszony a Krónika riporterének. "Sorolhatnánk, hányszor fosztottak ki bennünket, de most már elég volt" - mondta az éjszakai járőr. A falubeliek még éjjel felhívták az egyik román tévé brassói stúdióját. A csendőrök is a tévésektől tudták meg, mi történik Apácán, így a stáb már 130 fős csendőrcsapat kíséretében jelent meg a helyszínen. Az egyik rendőr megsérült, de a lincshangulatot sikerült lehűteni. A következő napokban a román katonaságot is a faluba vezényelték. Szinte ugyanez történt 2008 júniusában a háromszéki Köpecbányán a romák és nem romák között.

"Cigány provokáció"

Az apácai események kapcsán több tudósítás felemlegette Hadrévet, ami az újságcikkek alapján szinte fogalommá vált Romániában. A Maros megyei Hadréven 1993-ban törtek ki etnikai zavargások, egy román férfi meggyilkolása miatt a falubeliek bosszúból felgyújtották a helyi cigányok házait, és négy embert meglincseltek közülük. Tizenkét ház leégett, négyet részben felgyújtottak - foglalta össze az eseményeket a Transindex.

Később a strasbourgi Emberjogi Bíróság többször foglalkozott az üggyel, és megállapította, hogy a román rendőrség tagjai aktívan segédkeztek a gyújtogatásban, majd megpróbálták elhallgatni az ügyet, az állam pedig megtagadta a kártérítést. A hadrévi romák pere példátlanul hosszú ideig, tizenegy évig húzódott. A károsultaknak végül csak 2008-ban fizetett a román állam, de csak miután Haller István, az egyik legismertebb romániai emberjogi aktivista és államtitkár éhségsztrájkkal fenyegetőzött.

Az 1990-es évek elején több helyen - összesen mintegy 30-40 településen - történtek hasonló, gyújtogatással, sokszor halálos áldozatokkal is járó etnikai konfliktusok, amelyekben részben falusi nem romák, részben rendőrök vettek részt - mondta az [origo]-nak Haller István. Országszerte százak váltak hajléktalanná, sérültek vagy haltak meg. Egy tanulmány szerint az állami tévé ezeket az eseteket akkor még úgy értelmezte, mint a többség válaszát a cigány tolvajok provokációira a többség válaszát.

Letépték a fülét

Székelyföld sem volt kivétel, Kászonújfaluban és Kászonfeltízen a hadrévihez hasonló eset történt az 1990-es évek elején, a helyzet pedig azóta sem javult sokat. "Tavasszal Kászonújfaluban jártam, ahol találkoztam egy romával, akinek két, általa ismert helybéli (nem roma) személy letépte a fülét. Felkerestem a helyi rendőrőrsöt, ahol arról próbáltak meggyőzni, hogy ez csak könnyebb testi sértés, és nincs feljelentés" - nyilatkozta Haller két éve az Új Magyar Szónak.

A romániai kisebbségkutatók szerint az 1990-es évek második felére minden megváltozott: míg addig szinte rendszeresek voltak az etnikai összecsapások a falvakban, innentől az összeütközések cigányok és rendőrök között alakultak ki. 1996-2007 között 36 erőszakos konfliktust dokumentáltak, ezek közül csupán 13-ban nem a rendőrök álltak az egyik oldalon - mondta az [origo]-nak Toma Stefánia, a romániai Kisebbségkutató Intézet munkatársa, saját intézete és más kutatások adataira hivatkozva.

A konfliktusok tehát maradtak, csak a szereplők cserélődtek ki - ennek oka Toma Stefánia szerint, hogy a román belügyminisztérium a hadrévi és más összecsapásokból okulva programot indított a "közösségi erőszak megelőzésére". A rendőröket nem csak a konfliktusok megelőzésére készítették fel, de megszaporodott a razziák száma is, főleg a városi cigánynegyedekben. A médiában gyakran látni, ahogy a védőfelszerelésbe burkolt rendőrcsapatok felforgatják a lakásokat, a letartóztatott romákat a kamerák előtt ütlegelik, pedig hasonló eljárás nem cigány gyanúsíottak esetében elfogadhatatlan lenne - mutat rá Gabriel Troc 2002-es tanulmánya a városban élő roma lakosság problémáival kapcsolatban.

Véletlenül elsült

Bár a 2000-es években Toma Stefánia szerint csökkent a konfliktusok száma, de az utóbbi években ismét megszaporodtak az összetűzések. 2006-ban Szászrégenben az Abafája nevű cigánynegyedet rendőrosztagok dúlták fel. A Transindex riportja szerint a konfliktust az váltotta ki, hogy egy szabadságolt rendőr összetűzött két helyi romával, akik feltehetően megfenyegették. Néhány óra múlva Abafáján megjelent több tucat rendőr és a román rendőrség egy különleges alakulata is.

A történtekről eltér a rendőrség és a helyi cigány lakosság beszámolója: a rendőrök szerint a köréjük gyűlő tömeg rájuk támadt, a romák szerint pedig a rendőrség azonnal támadásba lendült. Gázsprével, gumigolyókkal, könnygázzal támadták a romákat, akiket a Transindex szerint menekülés közben találtak el, mert a golyók többnyire a hátukba fúródtak. 37-en sérültek meg, 22-en lőtt sebet kaptak. Egyeseket állítólag összerugdostak, másokat a hajuknál fogva vonszoltak, sőt gyerekekre is lőttek. A rendőrség az éles lőszereket utólag azzal magyarázta, hogy a rendőrök csak a levegőbe lőttek velük. Egy nőt eltalált viszont egy éles lövedék - a rendőrség szerint úgy, hogy a romák megpróbálták elvenni az egyik rendőr puskáját, ami közben elsült.