Kelet-Európa megmentését sürgeti az Economist

A globális válság által különösen meggyengített kelet-európai országok helyzetét elemzi az Economist című tekintélyes brit hetilap, amely sürgeti a nyugat-európai államok vezetőit, hogy siessenek keleti szomszédaik segítségére, mert ha egy is összeomlik közülük, akkor annak katasztrofális következményei lehetnek. A lap szerint Magyarország azon államok közé tartozik, amelyeken nem segítene az euró azonnali bevezetése.

Az Economist legfrissebb számának címlapjára egy karikatúra került, amely Angela Merkel német kancellárt, Nicolas Sarkozy francia elnököt és Gordon Brown brit kormányfőt ábrázolja. A három vezető egy étteremben ül aggódó arckifejezéssel, miközben a pincér kiteríti előttük a számlát, amelyen ilyen tételek olvashatók: ecetes Bulgária, vodka és erőszak Putyin módra, illetve magyar gulyás. A karikatúra felett az olvasható: "A számla, amely szétszakíthatja Európát".

A tekintélyes brit hetilap vezércikkében és egy terjedelmes elemzésben is a kelet-európai válsághelyzettel foglalkozik. Ugráló árfolyamok, hatalmas hiányok, félelmetes mennyiségű devizahitel és egy csúnya recesszió - az Economist szerint ez az, ami most, a globális válság kellős közepén jellemzi Kelet-Európát. A lap megjegyzi, hogy a válság által szintén sújtott nyugat-európai országok lakosai felháborodva fogadnák, ha az ő kasszájukból rendeznék a keleti szomszédok problémáit, de más kiút nincs a jelenlegi helyzetből.

"Ha Magyarország vagy a három balti állam valamelyike összeomlana, akkor a nyugat-európaiak lennének az elsők, akik ettől szenvednének" - írja a lap, emlékeztetve arra, hogy a Kelet-Európában befektető osztrák, olasz és svéd bankok katasztrofális veszteségekkel szembesülnének. A keleti tagállamok összeomlása megkérdőjelezné az Európai Unió jövőjét is - teszi hozzá a lap, amely szerint ezzel épp az elmúlt húsz év legnagyobb sikertörténete, Európa újraegyesítése fuccsolna be. Oroszország ismét megpróbálná erősíteni befolyását a térségben, ráadásul a csalódott kelet-európaiak sokkal inkább lennének hajlamosak populista és nacionalista vezetőket választani - jósolja a vezércikk.

A lap szerint ugyan sokan hajlamosak egységes blokként kezelni a térséget, valójában három országcsoportról van szó. Az elsőbe az EU-n kívüli államok tartoznak, például Ukrajna. Nekik - írja a lap - elsősorban nem az uniótól, hanem a Nemzetközi Valutaalaptól kellene várniuk a segítséget. A vezércikk szerint a második csoportot a balti államok (Észtország, Litvánia és Lettország), valamint Bulgária alkotják, amelyek valutájuk árfolyamát már az euróhoz kötötték, és ezért az ő esetükben lenne értelme annak a szakértői javaslatnak, hogy a bajban lévő kelet-európai államokat soron kívül vegyék fel az euróövezetbe.

Az Economist szerint ennek a megoldásnak nincs sok értelme a harmadik csoport esetében, amelyhez a hullámzó valutájú Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia tartozik. Ezek az országok nem tudnának megbirkózni a közös valutával járó szigorú feltételekkel és csatlakozásuk végzetesen meggyengíthetné az eurót - írja a lap, emlékeztetve arra, hogy ennek a négy tagállamnak az esetében a legnagyobb veszély az, hogy sok cég és háztartás vett fel külföldi devizára alapuló hitelt.

A vezércikk szerint a legfontosabb ennek a csoportnak a számára az, hogy megállítsák a valutáik további gyengülését, a második pedig az, hogy megerősítsék azokat a bankokat, amelyek birtokolják a kockázatos devizaalapú hiteleket. Ehhez szükség lesz az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az Európai Befektetési Bank közös erőfeszítéseire - írja a lap, amely szerint botrányos, hogy a súlyos probléma ellenére nem volt együttműködés az intézmények között. A vezércikk azzal zárul, hogy akár egyetlen uniós ország összeomlása is katasztrofális következményekkel járhat, nem is beszélve az egységes piac vagy az eurózóna felbomlásáról, ezért az Economist sürgeti a politikusokat, hogy kezdjék el meggyőzni választóikat a keleti tagállamok megmentésének szükségességéről.