Basescu: Soha nem lesz székely autonómia

Bár a nemzetiségi polgárok egyéni jogait elismerik, a területi autonómia nem lehetséges Romániában - mondta Budapesten Traian Basescu román államfő. Sólyom László magyar köztársasági elnök ezzel nem értett egyet, szerinte lehetséges a területi autonómia. A magyar államfő szerint Romániában is vannak kollektív kisebbségi jogok, még akkor is, ha azokat Bukarest egyéni jognak tekinti.

Soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön - mondta az MTI kérdésére Traian Basescu román államfő, miután magyar partnerével Sólyom László köztársasági elnökkel tárgyalt Budapesten. "Arra a kérdésre, hogy mikor lesz területi autonómia Székelyföldön, azt tudom válaszolni, hogy sohasem, mivel Románia egységes, szuverén nemzetállam" - jelentette ki Basescu, aki szerint az ország kisebbségi politikája megfelel az uniós standardoknak.

Románia sohasem fogja elismerni a nemzetiségi kollektív jogokat, ugyanakkor fenntartja a nemzetiségek képviselőinek egyéni jogait, így például az anyanyelvi oktatást, a kultúra fejlesztését és a parlamenti képviseletet - mondta a román államfő. Basescu ugyanakkor arról beszélt, hogy támogatja a politikai autonómiát. Minden romániai állampolgárnak nagyobb mértékű egyéni autonómiára van szüksége, a helyi közösségeknek több jogot kell adni a helyi ügyek intézésére - mondta a köztársasági elnök.

"Magyarország a területi autonómiát lehetségesnek tartja. A romániai magyarság ez irányú törekvését támogatja" - reagált Basescu szavaira Sólyom László, hozzátéve, hogy ezt csak alkotmányos keretek között lehet kivívni. A magyar államfő azt mondta, nem vonja kétségbe, hogy Románia nemzetiségi politikája megfelel az európai standardoknak, hiszen ezek "minimumstandardok".

Sólyom szerint Románia is elismeri a kulturális autonómiát, hiszen például megvan az anyanyelvi oktatáshoz való jog. Ezt azonban Románia egyéni jognak tekinti, annak ellenére, hogy ez nyilvánvalóan kollektív jog: egyedül nem lehet egy nyelvet beszélni, képviselni - mondta, a köztársasági elnök, aki arra is emlékeztetett, hogy a magyar alkotmány szerint a kisebbségek államalkotó tényezők, Magyarország tehát nem egységes nemzetállam.

Az MTI névtelenséget kérő kormányzati forrásból úgy értesült, Basescu és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tárgyalásain a magyar kormányfő is azt az álláspontot képviselte, hogy legitim törekvés az erdélyi magyar autonómia. A miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy Európa több országában, Skóciától Spanyolországig létezik ez a megoldás. Hangsúlyozta ugyanakkor, a kérdést Romániában kell rendezni.

Sólyom László az államfői találkozó után kijelentette azt is, támogatja a kisebbségek parlamenti képviselethez juttatását, ami alanyi jogú képviseletet jelentene, függetlenül az adott kisebbség létszámától. (A kisebbségek parlamenti képviseletének rendezésére egy 1992-es alkotmánybírósági határozat kötelezi az Országgyűlést, amely azonban azóta sem tette azt meg - a Szerk.) A köztársasági elnök kiemelte: a román fél szerint nem érinti a romániai magyarokat, hogy az RMDSZ kikerül a kormányból, jogaikat továbbra is garantálni fogják.

A hétfői megbeszélésen a két államfő a kisebbségi kérdések mellett a pénzügyi és gazdasági válságról, az energiabiztonságról, illetve környezetvédelmi kérdésekről is tárgyaltak. Sólyom arra kérte Basescut, hogy Románia támogassa a magyar törekvéseket a génmódosított növények termesztésének megtiltására, és szorgalmazta, hogy ne nyissák újra a ciántechnológiával működő aranybányákat, és reményét fejezte ki, hogy a román kormány továbbra is elutasítja a verespataki bányanyitást.