"Csak legyen nyugalom" - interjú egy gázai egyetemistával

Vágólapra másolva!
Minden teljesen szét van rombolva, a házakba betörő izraeli katonák még a bútorokat is felforgatták. Az otthontalanok nagy része sátrakban lakik és a segélyszervezetektől szerzi be az ennivalót. A háború ellenére a Hamász népszerűsége nőtt, és sokak szerint a rakétákra is szükség lehet még, ha Izrael nem oldja föl a blokádot. De a gázaiak többsége most csak békét akar. Nasszer Barakat utolsó éves gázai egyetemistával, több külföldi újság és hírügynökség munkatársával beszélgettünk telefonon.
Vágólapra másolva!

Mi a helyzet jelenleg Gázában?

Péntek lévén elég csöndes minden, bár korábban voltak utcai demonstrációk, amelyeket a Hamász szervezett a török miniszterelnök támogatására [Recep Erdogan csütörtökön kiviharzott egy Simon Peresz izraeli elnökkel rendezett nyilvános vitáról, mert úgy érezte, a moderátor nem volt vele tisztességes - a szerk.].

A közigazgatás működik, van valamiféle állami jelenlét?

Igen. Mindenki attól félt, hogy teljes káosz lesz a háború után, mert az izraeliek mindent szétromboltak, de már az első nap mindenütt rendőrök voltak, irányították a forgalmat, szervezkedtek. A Hamász élelmiszert meg segélyt is oszt azoknak, akik elveszítették a házukat.

Te Gázavárosban laksz, ezt a környéket mekkora kár érte a háborúban?

Egész negyedek semmisültek meg a bombázásokban, illetve az azt követő harcokban. A belvárosban az állami épületeket rombolták le, kintebb pedig minden épület meg van rongálódva, vagy a tankok által, vagy a géppuskatűztől, elsősorban a városi északi és keleti részén. Vannak lakóházak, amelyek épen maradtak, de az izraeli katonák mindent felforgattak belül: tönkretették a bútorokat, a fürdőszobákat, a konyhát.

Forrás: AFP
Graffiti a Gázai övezetben

A te családodból megsérült valaki?

Szerencsére nem. Én a belvárosban lakom a nagynénémmel és a nagymamámmal, egy mecset mellett. Az izraeliek figyelmeztettek mindenkit előre, hogy a mecsetet le fogják bombázni, úgyhogy átköltöztünk a nagynéném lakásába, az Iszlám Egyetem mellé. Az egyetemet is találat érte, de a mi lakásunknak csak az ablakai törtek be szerencsére. Aztán a családom többi tagja is bejött a belvárosba Talal Havából [egy gázai külváros - a szerk.], amikor az izraeliek elkezdtek közeledni. Az ő házuk egy kicsit megégett, de más kár nem érte, a tankok két utcányira parkoltak le tőlük.

Miben szenvedtek jelenleg a legnagyobb hiányt?

Nincsen elég olaj a generátorokhoz, úgyhogy csak napi hat órát van áram - most, ahogy beszélünk, éppen elment. Nincs elég gáz a rezsókhoz, és a boltokban csak a legalapvetőbb élelmiszereket lehet beszerezni - kenyeret, ilyesmit, de tejet például már nem. Rengeteg ember, akinek megsemmisült a háza, sátrakban lakik, mert nincs máshova mennie. A háború utáni első napokban az ENSZ-iskolában húzták meg magukat sokan, de most elküldték őket, mert a diákok elkezdtek újra iskolába járni. Szóval azok a környékek, amiket leromboltak, tele vannak sátrakkal. Van, aki a rokonainál lakik, van, aki meg bérelt helyet magának. A sátrakat az ENSZ meg a nemzetközi segélyszervezetek osztogatják.

Jutnak be segélyek a Gázai övezetbe?

Igen, főleg Egyiptomból, az izraeli átkelő hol nyitva van, hol nincs. De hoznak be ennivalót meg orvosi segélyeket, lisztet, ilyesmit. Liszt van elég, tudunk kenyeret sütni.

Kit vádolnak a gázaiak a háborúért?

Ez egy nagyon érdekes kérdés. Senki nem számított arra, ami történt. A háború előttig a Hamász nem volt túl népszerű, mert nagyon sokan őket vádolták az izraeli blokádért, ami itt nagyon megnehezíti az emberek életét. Mindenkinek elege volt már. De a háború izraeli agresszió volt, arról csak ők tehetnek, ebben egyetértés van. Meg a Fatah, amiért együttműködött Izraellel [a Fatah a Hamásszal rivális palesztin párt, ami a másik fő palesztin területet, Ciszjordániát ellenőrzi - a szerk.]. A Hamász csak azért rakétázta Izraelt, hogy megmutassa: még itt vagyunk és nem fogunk lemondani a jogainkról, még akkor sem, ha Izrael végezni akar velünk. A Fatah nem tett semmit értünk, hiszen támogatta a blokádot, a nemzetközi közösséggel és Izraellel együtt.

Tehát a Hamász népszerűbb lett a háborútól?

Igen. A legtöbben úgy látják, hogy ők nem próbáltak elbújni, mint a Fatah, hanem harcoltak értünk, megpróbáltak minket megvédeni. A Fatah még csak arra sem volt képes, hogy tárgyaljon Izraellel segélyek bejuttatásáról.

Számítanak a gázaiak újabb háborúra?

Nézd, eddig mindig azt mondogattuk egymásnak, hogy ennél csak jobb lehet, de valahogy mindig rosszabb lett. A háborúnak most vége, de megoldás továbbra sincs, az izraeli ostrom, a blokád folytatódik. Most mindenki csak azt akarja, hogy béke legyen és egy felelős kormány, az se érdekel, hogy Fatah vagy Hamász vagy akárki... Csak legyen nyugalom.

Te személyesen mit gondolsz?

Szerintem a helyzet igen instabil, hiszen a Hamász még mindig itt van és Izrael is itt van. Le kellene ülniük tárgyalni. Különben azok az emberek fognak tovább szenvedni, akik közéjük szorultak, a palesztin és az izraeli civilek. Mindkét fél győzelemről beszél, de valójában mindenki veszített. Az izraelieknek be kell szüntetniük a blokádot, a Hamásznak pedig be kell fejeznie a rakétázást, hiszen az ostromnak éppen ez volt az oka. Ha vége a blokádnak, a tüzelésnek is vége lesz... Mi csak békében akarunk élni, mint mindenki más.

Szerinted mindenki egyetért azzal, hogy a rakétázást be kell szüntetni, vagy van, aki szerint folytatni kellene?

Gondolunk mi mindenfélét. Azt, hogy a rakétázás őrültség, pláne ha a Hamász valakinek a kertjéből tüzel, néha meg azt, hogy folytatni kell. Nézd, ha az izraeliek nem szüntetik be a blokádot, nekünk ez az egyetlen fegyverünk. Mik ezek a rakéták az izraeli fegyverekhez képest? Nem is öltek meg senkit [a rakéták 2001 óta 24 izraeli civil halálát okozták és kb. ezret sebesítettek meg - a szerk.]. Csak a jogainkat akarjuk visszakapni. Szóval ha az izraeliek folytatják a terrorizálásunkat, akkor még szükség lehet azokra a rakétákra. De ha nem, akkor a rakétázásnak is vége lesz.