Az EU-elnök árnyékába áll-e Orbán?

Magyarországot közvetlenül is érinti az, hogy csütörtökön megválasztották az EU állandó elnökét, 2011 első félévében ugyanis a magyar kormány fogja betölteni az úgynevezett soros elnökséget. Egyelőre nem világos, milyen lesz a munkamegosztás a nem túl karakteres belga elnök és a magyar miniszterelnök között, akit akkor már valószínűleg Orbán Viktornak fognak hívni.

A nagy nehezen tető alá hozott lisszaboni szerződés értelmében az Európai Tanács két és fél évre választja meg állandó elnökét, akinek megbízását egyszer meg lehet hosszabbítani. Az állandó elnök vezeti a tanács üléseit, azok után pedig jelentést tesz az Európai Parlamentnek. Nem egyértelmű azonban, hogy az állandó elnök milyen viszonyban áll a továbbra is félévente változó soros elnökséggel, például ki állítja össze az ülések napirendjét.

Ez valószínűleg csak a gyakorlatban alakul majd ki, és az elnökséget 2011 első félévében ellátó Magyarország lesz a kísérlet egyik résztvevője. Akkor már valószínűleg a Fidesz lesz kormányon és Orbán Viktor lesz a miniszterelnök, akinek együtt kell majd működnie az új állandó elnökkel.

Még alakul a rendszer

"A miniszterelnök szerepe egy dilemma" - mondta az [origo]-nak Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke, aki szerint leghamarabb jövő márciusban derülhet ki, mi lesz a feladatmegosztás, de lehet, hogy majd csak a magyar elnökség után, 2011 második felére (ekkor a lengyelek lesznek a soros elnökök) alakulhat ki véglegesen az új eljárási rend. Németh úgy véli, ha másban nem, a kompromisszumok kialakításában fontos szerep hárul majd a soros elnökséget adó ország kormányfőjére.

Az európai uniós témákkal foglalkozó Bruxinfo hírügynökség szerint az Európai Tanács üléseit az állandó elnök vezeti majd, de valószínűleg az EU-csúcsok összehívását és azok napirendjét 80-90 százalékban a soros elnökség féléves jogalkotási és politikaformálói munkája befolyásolja majd. A csúcstalálkozón pedig elsőként az elnökséget adó ország vezetője kap szót, mintegy referálva a többieknek a napirendi pontok kapcsán végzett elnökségi munkáról és fejleményekről.

Kérdés, mennyi jut majd Orbánnak a nemzetközi reflektorfényből

Egyelőre kérdés tehát, hogy ki lesz majd a hangsúlyosabb vezető: az állandó elnök vagy a soros elnökséget betöltő ország vezetője. "Az állandó elnök és a külügyminiszter elvileg két embert szoríthat háttérbe, a soros elnökséget ellátó ország miniszterelnökét és külügyminiszterét" - mondta az [origo]-nak Eörsi Mátyás, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának SZDSZ-es elnöke. Az állam- és kormányfők azonban végül nem nagy befolyású, "csillogó" vezetőket, hanem a kevésbé ismert van Rompuyt és Ashton bárónőt választották meg, ami Eörsi szerint inkább visszaadja a soros elnökség lehetőségeit.

"Az árnyékban dolgozik"

Az EU-elnökké választott Herman van Rompuyt konszenzusépítő személyiségként jellemzik, a brit Independent pedig úgy fogalmazott róla, hogy a korábban szintén jelöltként emlegetett Tony Blair tökéletes antitézise. "Ő az a fajta politikus, aki az árnyékban dolgozik. Viszont csak azért, mert szeret távol maradni a nyilvánosságtól, nem mondható, hogy (...) láthatatlan fog maradni" - mondta róla Johan Vande Lanotte korábbi belügyminiszter. Rompuy "egy nagyon különös fajtája a politikusoknak. Érdekes lesz látni, hogy mit kezd majd vele Európa többi része" - jellemezte a politikust Lukas de Vos belga elemző.

Rompuy aktív blogger, szabadidejében pedig haikukat ír (jellegzetes, háromsoros japán versforma), és több könyvet is írt már politikai és szociális témákban. Verseit a BBC szerint gyakran politikai megbeszéléseken írja, egyet írt a 2010/11-es hármas soros EU-elnökség tiszteletére is (amelyet Spanyolország és Belgium után Magyarország lát majd el).

Bár a közelgő magyar EU-elnökség nem tartozik a sokat emlegetett témák közé, a háttérben már körvonalazódik a fél évre szóló program. Az Országgyűlésben tavaly február óta létezik az EU-elnökségi munkacsoport, ennek keretében már korábban egyetértés alakult ki a pártok közt abban, hogy a regionalizmus és a víz kérdésköre is szerepeljen a magyar elnökség kiemelt témái között. Németh akkor azt mondta, a regionalizmus sokkal tágabb kérdés, mint az egyébként a magyarok számára kiemelten fontos autonómia, így szélesebb konszenzust lehet elérni. A testület csütörtöki ülésén pedig abban is egyetértés alakult ki, hogy a magyar elnökség egyik fontos feladata az unió Duna-stratégiájának elfogadása legyen.