Az évszázad egyik legnagyobb hatású gondolkodójaként, az antropológia mint tudományág megalapítójaként tartják számon Claude Lévi-Strausst, aki november 28-án töltötte volna be 101. életévét. Halálát párizsi kiadója, a Plon jelentette be kedden.
Strauss 1908-ban Brüsszelben született elzászi francia zsidó szülők gyermekeként. A nagy presztízsű párizsi College de France kutató tanáraként (1959-1982) Claude Lévi-Strauss volt az első antropológus, akit tagjai közé választott 1973-ban a Francia Akadémia.
Közismert volt félénksége, operaimádata és a japán civilizáció iránti szenvedélye - írja az MTI párizsi tudósítója, hozzátéve, hogy nagy népszerűségnek örvendett tanítványai körében, de az utóbbi években visszavonultan élt Párizsban. "Nagy hatású gondolkodó, komoly befolyással bírt a kritikusaira is, akik nem voltak kevesen. Nincs Franciaországban olyan utód, aki hozzá mérhető lenne" - írja róla a New York Times.
Leghíresebb könyvét, az 1955-ben megjelent önéletrajzi ihletésű Szomorú trópusok-at a XX. század egyik legjelentősebb műveként tartják számon. Egy egyetemi küldöttség tagjaként jutott el Brazíliába, ahol 1935 és 1939 között szociológiát tanított a Sao Pauló-i egyetemen, és közben etnográfiai terepmunkát folytatott az amazóniai indiánok körében. Ekkor találkozott először a természeti népekkel. Az itt szerzett élményeit dolgozta fel a nyugati gondolkodást alapvetően megváltoztató Szomorú trópusok-ban, amely a világhírt hozta meg számára.
Brazíliából hazatérve kétéves párizsi tartózkodás után 1941-ben New Yorkba emigrált, ahol megalapozta antropológiai elméletét és módszertanát, és elkezdett komolyabban érdeklődni a strukturális nyelvészet iránt. New Yorkból 1949-ben tért haza Franciaországba, és még ugyanabban az évben megjelent A rokonság elemi struktúrái című doktori értekezése, majd A nambikuara indiánok családi és társadalmi élete című műve.