Mintha a Szovjetunióba készülne Obama

Bár Barack Obama amerikai elnök baráti hangulatú látogatásra készül Moszkvában, előtte még nem is finoman odaszúrt Vlagyimir Putyin orosz kormányfőnek. Nagy összeborulásra persze nem számít senki, viszont több fontos kérdésben - például a nukleáris fegyverek leszerelése ügyében - is előre akarnak lépni. A hangulat és a témák is a szovjet időket idézik.

Alelnöke sokat emlegetett kifejezésével indul Moszkvába hétfőn Barack Obama amerikai elnök. "Nyomjuk meg az újraindítás gombot" - mondta februárban Joe Biden. Obama elnökként első alkalommal utazik Oroszországba, elsődleges célja az amerikai-orosz kapcsolatok rendezése.

Ennek azonban némileg ellent mond az az oldalvágás, amelynek egy csütörtökön az AP-nak adott interjúban intézett Vlagyimir Putyin orosz kormányfő felé. Putyint kissé provokatív módon igyekezett megkülönböztetni elsődleges tárgyalópartnerétől, Dmitrij Medvegyev orosz elnöktől.

Fél lábbal még a régmúlt módszerekkel intézi ügyeit, fél lábbal pedig modernekkel - mondta a még mindig jelentős befolyással rendelkező Putyinra Obama. Szerinte a volt orosz elnöknek rá kell jönnie, hogy a hidegháborús megközelítés már nem korszerű a két ország kapcsolatában. Medvegyev elnök érti ezt - mondta.

Putyin nem hagyta szó nélkül a szurkálódást, pénteken közölte, valójában az USA ragadt bele a hidegháborúba, mivel nem teljesítette a Jackson Vanik kiegészítés eltörésére vonatkozó ígéretét. (Az 1975-ös amerikai jogszabály korlátozza több, kivándorlási és emberi jogi szempontból megkérdőjelezhető politikát folytató ország - így Oroszország - Amerikával folytatott külkereskedelmét.) "Nem tudunk két másik lábon állni. Szilárdan állunk rajtuk és mindig a jövőbe nézünk" - vágott vissza Putyin.

Nem túl kedvező előjel egy, többek között a kapcsolatok rendezését célzó találkozó elé, de Putyin válaszában közölte azt is, nem hagyja, hogy a közjáték rányomja a bélyegét a találkozóra.

Túl a hidegháborún

Nem is hagyhatja, a találkozó Moszkva számára is fontos, - egy a Financial Times által idézett nyugati diplomata szerint - azért, mert arra az időre emlékezteti őket, amikor az ilyen tárgyalások a két szuperhatalom dominanciáját hirdették. Moszkva számára a tárgyalások egyről szólnak: "státusz, státusz, státusz" - idézte a lap.

Medvegyev a Kreml oldalán lévő videoblogjában üzent a találkozó elé. Az orosz elnök is emlegette a hidegháborút, azt mondta, a két ország kapcsolata az utóbbi időben megromlott, gyakorlatilag a hidegháborús szintre esett vissza, de bizakodóan nyilatkozott a kapcsolatok javításáról az új amerikai elnökkel.

Még az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke is arról beszélt, a két új elnök (Obama idén lépett az elnöki székbe, Medvegyev tavaly tavasz óta elnök) nincsenek megfertőzve a hidegháborús mentalitással.

Sértettség

A viszony azonban várhatóan nem fog javulni. Néhány ügyben, amelyben a megállapodás mindkét állam érdeke, várhatóan dűlőre jutnak, ám Oroszország nem lesz az USA jó barátja. A két állam viszonya tavaly nyáron jutott mélypontra, a Grúzia és Moszkva között Dél-Oszétia miatt kitört rövid háború idején, de már régebb óta romlóban volt. Az Oroszokban mély sértődöttség lapul, amit az az érzés táplál, hogy a Szovjetunió bukása után a nyugati országok, így az USA is, becsapták őket.

Élénken él bennük a régi szövetséges Szerbia 1999-es bombázása, a koszovói függetlenség támogatása, illetve újabban Ukrajna és Grúzia NATO-közeledése, illetve a Cseh- és Lengyelországba tervezett amerikai rakétavédelmi állomások.

Oroszország igyekszik is éreztetni neheztelését. Kivonult idén a Világkereskedelmi Szervezettel folytatott tárgyalásokról, pedig végre megkapta a belépéshez régóta várt amerikai támogatást, Obama látogatása idején pedig komoly hadgyakorlatokat tartanak a Kaukázus északi részén.

Leszerelés, mint 30 éve

Érdekes módon hiába beszél Obama és az oroszok is a hidegháborús hozzáálláson való túllépésről, a találkozó vezető témája egy klasszikus hidegháborús ügy: a nukleáris leszerelés. Az 1991-ben kötött Start I szerződést szeretnék megújítani.

Grúzia, 2008

Abban mindketten egyetértenek, hogy tovább kell csökkenteni a stratégiai atomtöltetek számát országonként körülbelül 1500-ra, de a részletek még nincsenek kidolgozva, és egy fontos kérdésben sincs egyetértés: az oroszok azt szeretnék, ha nemcsak a támadó, de a védekező fegyverek (amibe beletartozik a tervezett kelet-európai védelmi pajzs is) csökkentését is belevennék a megállapodásba. Az USA ugyanakkor csupán gazdasági és hatékonysági alapon hajlandó felülvizsgálni ezek számát, alkudozni, nem hajlandó róluk.

Oroszország már jelezte, jóváhagyja az afganisztáni amerikai utánpótlás szállításához kért segítséget - számára sem érdektelen, sikerül-e stabilizálni a befolyási övezete határán fekvő közép-ázsiai országot. Irán, a Közel-kelet és Észak-Korea kérdésében ugyanakkor várhatóan csupán általános megállapodások várhatók.