Maszúd Barzani maradt az iraki kurdok elnöke

Vágólapra másolva!
A 2005 óta az iraki kurd területet irányító Maszúd Barzani maradt az elnök Irak északi autonóm tartományában. A választásokon pártja is kiválóan szerepelt. Sokan emlegetnek választási csalást, a több száz panasz még kivizsgálásra vár.
Vágólapra másolva!

Maszúd Barzanit újraválaszották iraki kurd elnökké a hétvégi választásokon - derült ki a hivatalos eredményekből. A két fő kurdisztáni párt pedig a voksok 57 százalékát szerezte meg az AFP szerint. A két párt, a Kurdisztáni Demokrata Párt és a Kurdisztán Hazafias Uniója még így sem elégedett, és választási csalást emlegetnek.

Barzani nem csupán győzött, hanem tarolt: a szavazatok majdnem 70 százalékát behúzta. Ellenfele, a brit műveltségű egyetemi professzor, Kamal Miraudly 25 százalék fölött teljesített.

Az ellenzék gyenge eredménye ellenére az első hiteles ellenzék lehet az AFP szerint a kurdok autonóm régiójában, Észak-Irakban. Ennek a hitelességnek alapjául szolgálhat, hogy a választások tisztaságát megkérdőjelezve máris támadásba lendültek.

A 2 és fél millió szavazó 80 százaléka voksolt a hétvégén a hivatalos eredmények szerint. 135 ezer voksot még nem számoltak ugyanakkor össze, és 651 panaszt kéne kivizsgálni. A tartományi fővárosban, Erbilben lövöldözés is volt a választások után, ebben egy ember meghalt, 12 megsebesült.

A választások forró politikai viták közepette zajlottak le, hisz a kurd régió heves vitában áll Bagdaddal föld- és olajkérdésekben, a kurd népességnek meg elege van a korrupcióból.

A Barzani-történet

Barzani nagy ismertségnek örvend a kurdok körében, hisz 1991 óta ő vezeti az iraki kurdságot - írja a BBC róla szóló profiloldala. Már apja is a kurd nemzeti ellenállás vezetője volt. Már 1970-ben tárgyalt Szaddám Husszein pártjával a Baath-szal, és tető alá hoztak egy megállapodást a kurdok jogállásáról. 1979-ben már meg akarta öletni őt az iraki vezetés, de a bécsi merényletkísérletet megúszta.

Az 1991-es Öböl-háború után a nyugati hatalmak garanciájával biztonságossá válhatott Kurdisztán, és az önrendelkezés is kiterjedtebb lett: a kurdok magukat irányíthatták végre. Ekkoriban már kialakult az évtizedes hatalmi harc Dzsalal Talabanival, aki a demokratikus Irak egyik fontos figurájává vált később.

1994 és 1998 között a két kurd vezér háborút vívott egymással. 1996-ban az iraki csapatokat hívta segítségül Barzani ellenfele legyőzéséhez. Még Madeleine Albright idején sikerült kibékíteni a feleket amerikai közvetítéssel.

AZ amerikai invázió utén az Iraki Kormányzó Tanács tagja, majd elnöke lett, mígnem 2005-ben megválasztották az iraki kurd tartomány elnökévé. A Barzani-család igen gazdag és sokak szerint korrupt is, ami némileg népszerűtlenné teszi őket a kurdok körében.