Halászoptimizmussal dacol a válsággal Izland

A pénzügyi rendszer összeomlása után gyakorlatilag nulláról kezdik újra az életet Izlandon, az ország lakosai mégis bizakodó halászmentalitással tekintenek a jövőbe. A pénzük ugyan elveszett, de sokak szerint most végre leszálltak a földre, a katasztrófától pedig összetartást és egy még szebb jövőt remélnek. Nem lesz több külföldi utazás, nyaraló és magánrepülő, viszont - mint mondják - Izland legalább visszakerül a saját helyére.

Izlandon vége a külföldi luxusutazásoknak, az Európában vásárolt nyaralóknak, és nem lesznek többé a nyugat-európai fizetéseket többszörösen lepipáló bérek sem; de azért majd csak lesz valahogy - így foglalták össze az [origo] által megkérdezett izlandiak és ott dolgozó magyarok, mi várható a szigetországban. Az októberben begyűrűzött pénzügyi válság miatt a helyiek gyakorlatilag elvesztették minden pénzüket, de furcsamód a legtöbben mégis optimistán néznek a jövőbe, és igyekeznek a válság jó oldalát nézni, sőt, olyan is akad, aki inkább aggódik Magyarországért.

Az elmúlt két hétben gyakorlatilag összeomlott Izland pénzügyi rendszere: a kis észak-európai szigeten hatalmas pénzügyi lufi pukkadt ki, aminek köszönhetően becslések szerint 65 milliárd eurós adósság szakadt a 320 ezer lakosú ország nyakába. Az ország komoly valutaválsággal küzd, az izlandi korona 80 százalékot vesztett értékéből, az [origo]-nak egy izlandi úgy fogalmazott: a helyi valutát gyakorlatilag ki lehet dobni a szemétbe.

Pedig Izland alig egy évtized alatt Európa egyik legszegényebb országából a világ ötödik leggazdagabb országa lett, tavaly az államok fejlettségét vizsgáló ENSZ-jelentés - a Human Development Index - alapján a legfejlettebb ország volt a világon. A brit Guardian szerint nemrég még repülési korlátozást akartak bevezetni az országot elözönlő magánrepülőgépek miatt, Reykjavik elegáns utcáit pedig drága sportkocsik töltötték meg. Ez a világ azonban az októberi összeomlással véget ér, mivel kiderült: a nagy jólét légvárakra, csak papíron létező gazdaságra épült.

A nyaralók és kéjutazások vége

"El kell adnunk a nagy autóinkat, kevesebbet vezetünk, kevesebbet utazunk ezután" - mondta az [origo]-nak Árni Gunnarsson, egy Magyarországon élő izlandi politikus, aki 20 éven át volt az izlandi parlament képviselője, és még most is aktív tagja a szigetországban kormányzó szociáldemokrata pártnak. "Az utóbbi években minden izlandi külföldi nyaralókat, lakókocsikat vett, úgy költekeztek, mintha csak a világvége közeledett volna" - emlékezett. Most fel kell adniuk mindezt, és vissza kell térniük a saját gazdaságukhoz, az embereknek otthon kell maradniuk, és a saját élelmiszerüket kell enniük - tette hozzá.

Az [origo] által megkérdezettek egyetértettek abban, hogy Izland eddig valamilyen irreális, paradicsomi magasságban lebegett Európa felett, ezért a mostani zuhanás inkább a helyére teszi, mintsem összeroppantja az országot. Eddig olyan magasak voltak az itteni bérek, hogy egy Magyarországra utazó izlandi "szénné röhögte magát" az itteni árakon, az Izlandon dolgozó magyarok pedig nem akarták elhinni, hogy milyen "nevetségesen sok" pénzt kapnak a munkájukért - mesélte Faragó Zoltán, egy kint dolgozó magyar vállalkozó.

A fellegekből a realitások talajára leszálló szigetország azonban most olyan, Magyarországon normális jelenségekkel is kénytelen lesz megbarátkozni, mint a munkanélküliség vagy a középszerű foci. Az ország ugyanis eddig Európa élmezőnyébe tartozott 1 százalékos munkanélküliségi arányával, így egy Rejkjavikban élő magyar lány blogja szerint az izlandi fővárosban már azzal is szinte megduplázódott a munkanélküliek száma, hogy egy banktól 550 dolgozót bocsátottak el. Közben pedig - mivel a nagyobb focicsapatok szponzorai a bankok voltak - a nevesebb külföldi sportolók fizetés hiányában kénytelenek elhagyni a szigetországot.

A vendégmunkásoknak is leáldozik

Mivel az izlandi valuta gyakorlatilag elértéktelenedett, az országnak valószínűleg szembe kell néznie az ott dolgozó külföldi munkások elvesztésével is. Szalai András, egy izlandi szállodában dolgozó magyar fiú például azt mondta, fizetése felét vesztette el, ezért elege is lett a kinti életből, és már novemberben hazautazik. Nem ő az egyetlen: a BBC nemrég terjedelmes cikket közölt az Izland halfeldolgozó üzemeiben foglalkoztatott, közel nyolcezer lengyel vendégmunkásról, akik szintén a távozást fontolgatják.

A probléma ugyanaz: az összeomló izlandi korona védelmében a szigetország korlátozta a valuta felvételét, és izlandi számláról nem lehet pénzt utalni külföldre - mondták a kint dolgozó magyarok. Az országban naponta maximum 50 ezer koronáért - nagyjából 320 eurónak megfelelő összegért - lehet eurót váltani, és ha valaki repülőjeggyel igazolja, hogy külföldre utazik, akkor is legfeljebb 500 eurót vehet ki. A vendégmunkások tehát nem tudják hazaküldeni keresetüket, és ha biztonságban akarják tudni, akkor is naponta kell a bankba járni, hogy apránként váltsák euróra, miközben értéke töredékére csökken.

Ketyegő kereskedelmi bomba

A külföldi kifizetések korlátozása komoly veszélyt jelenthet Izlandnak, mivel az ország az energia és a hal kivételével szinte mindenből importra szorul. A nemzetközi sajtó már napok óta cikkezik arról, hogy a különböző üzletek, cégek jelenleg raktárkészleteiket élik fel, és amennyiben nem találnak módot arra, hogy az új áruszállítmányokért és nyersanyagokért külföldre fizetni tudjanak, akkor heteken belül kiürülnek a boltok, leáll a termelés.

Ez az időzített bomba jelenleg még nem mutatja a hatását Izlandon - állították egyöntetűen az [origo] által megkérdezett kintiek. Többen egyenesen pánikkeltésnek nevezték a hírt, nem tagadva ugyanakkor, hogy "nagy baj is lehet belőle". Utassy Ferenc, Izland tiszteletbeli magyarországi konzulja szerint a sötét forgatókönyvet leginkább a helyi Bonus üzletlánc kommunikálja, mert ezt a céget valóban súlyosan érinti a mostani válság. A konzul úgy tudja, hogy a Bonus volt az egyik legnagyobb hitelfelvevő Izlandon, a cég gyakorlatilag "hitelből felvásárolta fél Angliát"; általánosságban azonban nem fenyeget közvetlen áruhiány. Ezt megerősítették a kinti magyarok is, akik szerint az izlandiak nem tarolták le a boltok polcait, és hiszik, hogy megoldódik a fenyegetés.

A kormány ugyanakkor minden lehetséges partnerrel tárgyal egy hatalmas állami kölcsön felvételéről. Utassy Ferenc konzul szerint az országot egyelőre az mentette meg, hogy a dán és a norvég jegybank segítségként hajlandó volt 200 millió euróért izlandi koronát vásárolni, ebből a kormány naponta 25 millió eurót kínál aukcióra az ország cégeinek, hogy a várakozó árukészleteket kiválthassák, és továbbra is működni tudjanak.

Kölcsön és elúszó függetlenség

Izland nem rejti véka alá, hogy egyedül képtelen megbirkózni a pénzügyi összeomlással, a külföldi segítségnek azonban ára van. A szigetországot először Oroszország kereste meg, Utassy elmondása szerint Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök kezdeményezésére az oroszok 4 milliárd euró kölcsönt ajánlottak. A konzul szerint Izland inkább a skandináv országokhoz fordult, de azok ajtót mutattak neki; mikor azonban az orosz beavatkozás reális lehetőséggé kezdett válni, a szomszédok újra átgondolták a dolgot.

A skandináv országok között nagyon jó partnerségi viszony van, aminek nyilvánvalóan nem tenne jót az orosz közbelépés - magyarázta Utassy, hozzátéve, hogy az izlandi térnyerés Oroszországnak akár még a sarkköri területekért és nyersanyagokért vívott harcban is a hasznára válna. Ezt a függetlenségét féltő Izland is tudja, ezért egyelőre úgy tűnik, hogy más országokkal fog megállapodni. Árni Gunnarsson izlandi kormányzati körökre hivatkozva az [origo]-nak egyértelműen ki is jelentette, hogy az orosz kölcsönt nem fogják elfogadni; az északi országok, Japán és a Nemzetközi Valutaalap segítségével akarnak kilábalni a válságból.

Az ország valószínűleg mégsem tudja megtartani teljes függetlenségét. Halászvizeinek védelme érdekében éveken át állt ellen az EU-tagságnak, most azonban - Gunnarsson szerint - mégis kénytelenek lesznek belépni. Az EU bővítési biztosa hétfőn gyors csatlakozási tárgyalásokat ígért az országnak; az izlandi politikus szerint körülbelül 9 hónap alatt be fognak lépni az unióba.

Kopár izlandi gejzírmezők

Bizakodás és összetartás: a halászok mentalitása

Miután az izlandi bankrendszer összeomlott, sokan a magyar gazdaságot a szigetországhoz kezdték hasonlítani, és végül a pénzügyminiszternek és a jegybank elnökének kellett felszólalnia a veszélyesen hangzó párhuzamok ellen. Miközben azonban itthon azt bizonygatják, hogy Magyarország sose juthat az izlandiak szörnyű helyzetébe, az [origo]-nak nyilatkozó izlandiak és Izlandon dolgozó magyarok mind azt mondták, hogy kint bizonyos szempontból még jobb is a helyzet.

Izlandon egyrészt a gazdaság nagyon fejlett, és gyakorlatilag nincsenek szegények, az embereknek olyan hátterük van, ami egy komoly válságot is segíthet kibekkelni - mondta Árni Gunnarsson. Másrészt az izlandiak hihetetlenül optimisták és összetartóak: egy nagy válság csak jobban összekovácsolja őket, hogy együtt lábaljanak ki a katasztrófából - vélekedett. "Magyarországról viszont sajnos ezek közül egyik sem mondható el; itt vannak szegények is, és ahogy az emberekre nézek, sokakon azt látom, hogy szinte már válság nélkül is feladták" - tette hozzá a politikus, aki az utóbbi évtized harmadát Magyarországon töltötte.

Amikor a válságról beszélnek, az Izlandiakat sokkal kevésbé jellemzi a veszteségen való kesergés, mint a külvilág felé mutatott szégyenérzet, hogy ilyesmi velük megtörténhetett - mondták a kinti magyarok. Szinte mindenki azt gondolja ugyanakkor, hogy "majd csak megoldódik" a probléma, hiszen eddig is megoldódott. Utassy Ferenc szerint hasonló gazdasági hullámvölgyet az utóbbi negyven évben kétszer éltek már át, először a túlfejlesztett halászat válsága, másodszor pedig a geotermikus energia kihasználása miatti túlköltekezés után. De az optimizmus valahogy mégis a génjeikben van - mondta több kinti magyar. Ahogy Utassy Ferenc fogalmazott: "Ez egy halászó nép, akivel megtörténhet, hogy egyik nap zsákmány nélkül tér haza, de megtanulja, hogy nem érdemes pánikba esni. Következő nap ugyanolyan eséllyel tele lehet a háló".