Tizenkilenc év mosolyszünetet tört Genfben az Egyesült Államok és Irán egy-egy képviselője, amikor tárgyalóasztalhoz ültek egymással, hiszen az 1979-es iráni iszlám forradalom óta nincs nincs diplomáciai kapcsolat a két ország közt. A perzsa áéllam atomprogramjáról folytatott megbeszéléseken részt vesznek Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország képviselői is.
Nagyköveti szinten az elmúlt hónapokban történt már amerikai-iráni érintkezés, ezeken elsősorban Irak helyzetéről tárgyaltak a felek. A mostani találkozón azonban az USA a lehető legmagasabb szinten képviselteti magát: William J. Burns, a külügyminisztérium helyettes államtitkára vezeti az amerikai küldöttséget. A helyettes államtitkári poszt a karrierdiplomaták számára elérhető legmagasabb rangnak számít, ami még nem politikai tisztség.
A két ország viszonya az után vált a szokásosnál is feszültebbé, hogy George Bush amerikai elnök a gonosz tengelyéhez tartozó, vagyis a terrorizmust támogató államok közé sorolta Iránt. A BBC szerint ez az első alkalom, hogy az amerikaiak megjelennek egy ilyen megbeszélésen, amelyen az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, pontosabban azok nagykövetei, követei vesznek részt, és amelyen Szaid Dzsalili iráni követ egyeztet a külföldi hatalmakkal, amelyek az iráni urániumdúsítási program leállítását szeretnék elérni.
A nagyhatalmak célja az, hogy gazdasági ösztönzőkkel bírják rá Teheránt az atomprogram leállítására. A "befagyasztás a befagyasztásért" elnevezésű ajánlatban a nyugatiak azt kérik, hogy Irán állítsa le a nukleáris programot, illetve tartsa azt a jelenlegi szinten, cserében a nyugatiak sem fokozzák az országot sújtó embargót. A tárgyalások kezdetekor egy iráni delegált azt nyilatkozta, hogy a program felfüggesztése kizárt. A BBC ugyanakkor diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, mégis lehetséges, hogy Irán esetleg felhagy az urándúsítással.
Irán azt állítja, hogy atomprogramjának célja békés, kizárólag áramtermelésre szeretné használni a reaktorokat. A nyugatio hatalma azonban attól tartanak, hogy az iszlám köztársaság nukleáris fegyvert fejleszt ki, ami Irán már meglévő rakétáival kombinálva komoly fenyegetést jelenthetne a térségre, elsősorban Izraelre, illetve a Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatokra.