A cseheknél is gubanc lehet az EU-szerződéssel

2008.06.20. 17:09

Az írek elutasítása után Csehországban is gondok lehetnek az Európai Unió áramvonalasítására tervezett lisszaboni szerződés elfogadásával. Az EU vezetői csütörtöki-pénteki csúcstalálkozójukon nem találtak megoldást a szerződés ratifikációs folyamatának elakadására. Problémák merültek fel ráadásul Nagy-Britanniában is.

A csütörtök-pénteki brüsszeli uniós csúcstalálkozón az EU vezetői gyakorlatilag elismerték, hogy nem tudják, mi lesz a sorsa a közösség új alapdokumentumának, a lisszaboni szerződésnek, ami azt követően került veszélybe, hogy a múlt hétvégén az írek népszavazáson elutasították ratifikációját. A csúcstalálkozó záróközleménye semmilyen konkrét tervet nem fogalmaz meg, mindössze annyit tartalmaz, hogy az októberi csúcson majd újra előveszik a kérdést, addig pedig "konzultálnak".

A lisszaboni szerződés az EU legújabb alapdokumentuma, célja, hogy hatékonyabbá és demokratikusabbá tegye a szervezetet, amelynek taglétszáma az elmúlt években csaknem duplájára nőtt, és feladatai is megsokasodtak. Többek között létrehozna egy állandó elnöki posztot, megerősítené a közös kül- és biztonságpolitikát, korlátozná a nemzeti vétót, illetve megnövelné az Európai Parlament befolyását. Életbe lépéséhez mind a huszonhét állam parlamentjének ratifikálnia kell (már tizenkilencen megtették, köztük Magyarország is). Népszavazás csak Írországban volt.

Közben újabb probléma merült fel: lehet, hogy a csehek sem fogják tudni ratifikálni a szerződést. Prága arra vár, hogy alkotmánybírósága döntse el, a szerződés összeegyeztethető-e a cseh alkotmánnyal. Mirek Topolánek cseh kormányfő azt mondta Brüsszelben a BBC szerint, hogy nem fogja leállítani a ratifikációs folyamatot, de kényszeríteni sem fogja a képviselőket semmire, és "száz koronát sem tenne a cseh igenre". A cseh elnök, Václav Klaus korábban azt mondta, az ír nemmel a lisszaboni szerződést megbukott. A csúcstalálkozó záróközleménye tudomásul is vette, hogy Csehország esetleg nem lesz képes a ratifikációra.

Bár eddig úgy tűnt, hogy legalább az euroszkeptikus britekkel minden rendben lesz, nehézségek merültek fel az ottani ratifikációval is. Noha a brit parlament már jóváhagyta a szerződést, egy magánember bíróságon támadta meg a folyamat jogszerűségét, és Gordon Brown miniszterelnök pénteken elismerte: az addig nem zárulhat le, amíg a bíróság nem dönt a kérdésről.

Nicolas Sarkozy francia elnök, az Európai Tanács következő soros elnöke péntek éjjel elismerte, hogy ha egy második vagy harmadik országgal is problémák lesznek, az nagyon meg fogja nehezíteni a szerződés életbe léptetését. Sarkozy arra is figyelmeztetett, hogy az EU nem tud tovább bővülni egy új alapszerződés nélkül (ez jelenleg Horvátországot érinti). José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig azt mondta, kizárt, hogy újratárgyalják a szerződést. Így viszont még tovább húzódik az unió alkotmányos rendjének átalakítása, ami már 2000 óta tart.

KAPCSOLÓDÓ CIKK