Egy választás, ami talán nincs is

Adott egy elnökválasztási kampány, ahol több jelölt verseng egymással, elvileg szólásszabadság is van, valami mégis hibádzik. Jogvédők szerint az orosz elnökválasztást mindennek lehet nevezni, csak demokratikusnak nem. Van igazság abban, amit mondanak.

Március másodikán Oroszország legfontosabb posztjáról hoznak döntést az orosz választópolgárok. Az elnök rendelkezik a legnagyobb hatalommal, ő határozza meg a kormányzás irányát, és nemcsak a miniszterelnök kiválasztásában van komoly szerepe, de ő nevezi ki az egyes régiók vezetőit is. A szabályok értelmében a szavazás után csak akkor hirdetnek végeredményt, ha valamelyik jelölt megszerzi a voksok több mint ötven százalékát. Ellenkező esetben második fordulót tartanak.

Erre várhatóan nem lesz szükség, ugyanis Dmitrij Medvegyev toronymagasan vezet a felmérések szerint, és keresve sem találni olyan elemzőt, aki szerint ne ő nyerné a vasárnapi választást. Kérdés azonban, hogy lehet-e egyáltalán tisztességes és demokratikus választásról beszélni. Jogvédők szerint nem, és rá is mutatnak számos hiányosságra.

Eldugott kampány

A kampány egyik szokatlan eleme, hogy Dmitrij Medvegyev kerek perec kijelentette, nem hajlandó vitázni a többi jelölttel. Ők ugyan többször is megmérkőztek egymással különböző tévéműsorokban, de ezeket rendszerint főműsoridőn kívül, késő este sugározták, és így meglehetősen alacsony volt a nézettségük.

Van is ellenzék, meg nem is

A valódi versenyhelyzetet akadályozta az is, hogy kizárták Mihail Kaszjanov ellenzéki politikust, mert a választási bizottság szerint túl sok szabálytalan aláírás volt a jelölését támogató íveken. Kaszjanov szerint valójában politikai döntés született kizárásáról. Garri Kaszparov sakkvilágbajnokból lett politikus már tavaly bejelentette, hogy nem is jelölteti magát, mert a választás nem lesz tisztességes, így szerinte nem is érdemes versenybe szállni.

Elfogult média

Az orosz tévécsatornák többsége vagy közvetlenül állami irányítás alatt van vagy pedig olyan cégek tulajdonolják őket, amelyek a Kremlhez kötődnek. A kormány ellenőrzi az 1-es csatornát és az Oroszország TV-t, az NTV-t pedig a Gazprom óriásvállalat birtokolja, amelynek elnöke a legesélyesebbnek tartott jelölt, Dmitrij Medvegyev. Ezek a politikailag elfogult csatornák jelentik a fő információforrást a legtöbb orosz választó számára. Több mint 400 napilap is működik az országban, közülük néhány befolyásos újságot szintén felvásároltak Kremlhez közeli cégek.

A megfigyelés hiánya

Nemzetközi bonyodalmak is övezik az orosz elnökválasztást. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ugyanis közölte, bojkottálni fogja a szavazást, azaz nem küld megfigyelőket. A szervezet azzal indokolta döntését, hogy szerinte az orosz hatóságok korlátozni akarta a munkájukat, meg akarták szabni például, hány megfigyelő vehetne részt a munkában. Moszkva viszont azt állította, hogy egyetlen magára valamit is adó ország sem fogadta volna el az EBESZ "ultimátumát".