Március másodikán Oroszország legfontosabb posztjáról hoznak döntést az orosz választópolgárok. Az elnök rendelkezik a legnagyobb hatalommal, ő határozza meg a kormányzás irányát, és nemcsak a miniszterelnök kiválasztásában van komoly szerepe, de ő nevezi ki az egyes régiók vezetőit is. A szabályok értelmében a szavazás után csak akkor hirdetnek végeredményt, ha valamelyik jelölt megszerzi a voksok több mint ötven százalékát. Ellenkező esetben második fordulót tartanak.
Erre várhatóan nem lesz szükség, ugyanis Dmitrij Medvegyev toronymagasan vezet a felmérések szerint, és keresve sem találni olyan elemzőt, aki szerint ne ő nyerné a vasárnapi választást. Kérdés azonban, hogy lehet-e egyáltalán tisztességes és demokratikus választásról beszélni. Jogvédők szerint nem, és rá is mutatnak számos hiányosságra.
Eldugott kampány
A kampány egyik szokatlan eleme, hogy Dmitrij Medvegyev kerek perec kijelentette, nem hajlandó vitázni a többi jelölttel. Ők ugyan többször is megmérkőztek egymással különböző tévéműsorokban, de ezeket rendszerint főműsoridőn kívül, késő este sugározták, és így meglehetősen alacsony volt a nézettségük.
Van is ellenzék, meg nem is
A valódi versenyhelyzetet akadályozta az is, hogy kizárták Mihail Kaszjanov ellenzéki politikust, mert a választási bizottság szerint túl sok szabálytalan aláírás volt a jelölését támogató íveken. Kaszjanov szerint valójában politikai döntés született kizárásáról. Garri Kaszparov sakkvilágbajnokból lett politikus már tavaly bejelentette, hogy nem is jelölteti magát, mert a választás nem lesz tisztességes, így szerinte nem is érdemes versenybe szállni.
Elfogult média
Az orosz tévécsatornák többsége vagy közvetlenül állami irányítás alatt van vagy pedig olyan cégek tulajdonolják őket, amelyek a Kremlhez kötődnek. A kormány ellenőrzi az 1-es csatornát és az Oroszország TV-t, az NTV-t pedig a Gazprom óriásvállalat birtokolja, amelynek elnöke a legesélyesebbnek tartott jelölt, Dmitrij Medvegyev. Ezek a politikailag elfogult csatornák jelentik a fő információforrást a legtöbb orosz választó számára. Több mint 400 napilap is működik az országban, közülük néhány befolyásos újságot szintén felvásároltak Kremlhez közeli cégek.
A megfigyelés hiánya
Nemzetközi bonyodalmak is övezik az orosz elnökválasztást. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ugyanis közölte, bojkottálni fogja a szavazást, azaz nem küld megfigyelőket. A szervezet azzal indokolta döntését, hogy szerinte az orosz hatóságok korlátozni akarta a munkájukat, meg akarták szabni például, hány megfigyelő vehetne részt a munkában. Moszkva viszont azt állította, hogy egyetlen magára valamit is adó ország sem fogadta volna el az EBESZ "ultimátumát".