Vágólapra másolva!
Nagy többséggel rábólintott az Európai Parlament az Európai Unió intézményrendszerét átalakító lisszaboni szerződésre. A lisszaboni megállapodás alapján az uniónak lesz saját elnöke, nagyobb szerepet kap a parlament, és 50 kérdésben megszűnik a tagállamok vétójoga.
Vágólapra másolva!

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban nagy többséggel jóváhagyta az Európai Unió intézményi és döntéshozatali rendszerét megreformáló, tavaly december 13-án aláírt lisszaboni szerződést. A végszavazásnál 525 képviselő voksolt igennel, 115 nemmel, és 29-en tartózkodtak. Az eredményt a képviselők nagy többsége felállva ünnepelte, miközben az euroszkeptikusok népszavazást követelő transzparenseket lobogtattak.

Az úgynevezett reformszerződés a francia és holland választók által 2005-ben leszavazott európai alkotmány módosított, némileg meggyengített változata. A szerződés értelmében megszűnik a hat hónapos rotálódó elnökség, az uniónak több évre választott, állandó elnöke lesz. A külpolitikai fejetlenség megszűnését várják az alkotmánnyal ellentétben nem külügyminiszternek nevezett külpolitikai vezetői poszt létrehozásától. Része a dokumentumnak az európai polgárok alapvető jogait tartalmazó charta is.

Ugyanakkor jelentősen szűkül a nemzeti szuverenitás: 50 területen megszűnik a tagállamok vétójoga. A bel- és igazságügy politika - ami jelenleg a tagállamok önkéntes együttműködésén alapul - közös, kötelező érvényű politika lesz. Ettől a bűnüldözés és a terrorizmus elleni fellépés hatékonyságának javulását várják. A nemzeti parlamentek ugyanakkor nagyobb beleszólást kapnak az EU döntéseibe, és megerősítik az Európai Parlament hatáskörét is.