Nem tud vigyázni magára az újszülött állam

Míg elnöke súlyos sérüléseivel küzd egy ausztrál kórházban, Kelet-Timor ugyancsak ausztrál segítséggel a stabilitás megőrzéséért harcol. A fiatal ázsiai állam alig 6 éve fennálló függetlenségét csak kis ideig élvezhette békében, a társadalmat kilátástalan szegénységgel súlyosbított etnikai ellentét feszíti. Pedig a partjainál lévő gáz- ás olajlelőhelyek lehetőséget biztosítanának a gazdasági válságból való kilábalásra, nem véletlen, hogy Ausztrália mindig lelkesen segíti az alig egymilliós kis országot.

Sorra érkeznek az ausztrál rendőrök és katonák Kelet-Timorra, ahol hétfőn rendkívüli állapotot és éjszakai kijárási tilalmat vezettek be, miután fegyveresek megtámadták az ország elnökét és kormányfőjét. José Ramos-Horta elnököt súlyos állapotban kezelik egy ausztráliai kórházban. Kedden 30 rendőr érkezett repülőn, és az ausztrál gyorsreagálású egységek 120 tagja is hamarosan leszáll. A világ egyik legfiatalabb és legszegényebb országát és a Fülöp-szigeteken kívül Ázsia egyetlen, zömében katolikusok lakta államát újabb krízis fenyegeti, pedig alig lábalt ki a legutóbbiból.

Az alig egymillió lakosú ország 2002-ben nyerte el végleges függetlenségét, jóllehet már 1975-ben már kikerült a portugál gyarmati sorsból, de még abban az évben megszállta Indonézia. Az indonéz megszállás elleni függetlenségi törekvések egyik élharcosa volt a most súlyosan megsebesített Ramos-Horta, aki 1996-ban Nobel-békedíjat is kapott erőszakmentes ellenállásáért. A kelet-timori függetlenség mellett egy ENSZ által támogatott népszavazáson szavaztak a helyiek 1999-ben. A stabil állammá alakulás azonban csak nehezen sikerül. Előbb Indonézia tüzelte a függetlenségellenes milíciákat, utóbb - 2006-ban - a hadsereg különböző egységei estek egymásnak etnikai feszültségek miatt.

A nézeteltérés alapja az volt, hogy az ország keleti részében élő, a függetlenségi harcokban aktívabb szerepet vállaló katonák több kedvezményt és juttatást kaptak, a nyugati fertályon élő (és a harcokban kevesebbet válaló) katonák szerint. Több mint félezer elégedetlenkedő katonát rúgtak ki a hadseregtől, akik gerillahéborúba kezdtek. A káoszt csak fokozta a katonaság és rendőrség közötti etnikai feszültség, amit a vádak szerint egyes politikai pártok is szítottak. Az erőszakban több tucat ember meghalt, tízezrek hagyták el otthonaikat, 100 ezren még most is menekülttáborokban élnek. Az országban máig külföldi békefenntartók igyekeznek fenntartani a rendet.

A hétfői támadás egyik résztvevője is a 2006-ban elégedetlenkedő katonák legmagasabb, őrnagyi rangú vezetője, Alfredo Reinado volt, akit be is börtönöztek akkor, ám a káoszt kihasználva megszökött. Bujkálása alatt nagy népszerűséget vívott ki a kilátástalan gazdasági körülmények között élő fiatalok körében. A mostani támadás során agyonlőtték az elnök testőrei. Ramos-Horta elnököt a a mellkasán és a gyomrán érték a lövések, testéből darabokban szedték ki a sebészek a golyókat.

Kelet-Timor a világ legszegényebb és legfiatalabb országainak egyike - a Reuters adatai szerint a függetlenséget megelőző harcokban odaveszett az ország infrastruktúrájának 70 százaléka, melynek nagy részét még mindig nem állították helyre, a munkanélküliség 50 százalékos a felnőtt lakosság körében, a gazdaság rendre külföldi segélyekre szorul, a lakosok 45 százaléka 15 év alatti - de komoly figyelmet kap a szomszédos nagyobb hatalmaktól, elsősorban a sziget és Ausztrália közötti tengerfenék bőségesnek becsült olaj és gázkincse miatt. 1989-ben Indonézia és Ausztrália megállapodást is aláírt a térség kiaknázásával kapcsolatban.

Ausztrália a függetlenedés idején, 1999-ben 4000 fős katonai egységgel támogatta az állam megerősödését, jelenleg 1000 békefenntartót állomásoztat az országban. Rajtuk kívül 1600 ENSZ-katona vigyáz a rendre. A kelet-timori állami olajvállalat több mint 1,8 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, de a kitermelés még messze nem futott fel.