Most még talán Putyin is izgul

Szinte kihámozhatatlan, hogy Vlagyimir Putyin hataloméhsége, félelmei vagy valami egészen más áll az orosz alkotmány decemberi módosítása mögött, amely négyről hat évre emeli az orosz elnöki ciklus hosszát. A módosítás közelebb hozza Putyin visszatérésének lehetőségét, de egyelőre nem világos, hogy élni is akar-e ezzel a lehetőséggel és ha igen, akkor milyen gyorsan. Putyin ködösít, utódja, Dmitrij Medvegyev orosz elnök szintén, az elemzők pedig az apró jelekből jósolgatnak.

"Még a legnehezebb, legválságosabb időkben sem engedhetnek a hatalmon lévők a kísértésnek, hogy saját érdekükben módosítsák az alkotmányt" - jelentette ki 2001-ben, elnökségének második évében Vlagyimir Putyin. Bár a tavasz óta a miniszterelnöki posztot betöltő Putyinnak hivatalosan semmi köze hozzá, mégis az ő hatalmi törekvéseinek tulajdonítják sokan, hogy az orosz törvényhozás decemberben elfogadta az 1993-ban írt, azóta érintetlen alkotmány módosításáról szóló javaslatot.

Dmitrij Medvegyev november 5-én, elnökségének első évértékelő beszédében jelentette be, hogy az alkotmány módosítását tervezi. A módosítás legfontosabb elemei, hogy az elnök hivatali idejét 4-ről 6, a képviselőkét pedig 4-ről 5 évre növeli, emellett kiszélesíti a duma miniszterelnök felett gyakorolt ellenőrzési jogát. A módosítás - amelyet kedden aláírt Medvegyev - a következő választáskor, legkésőbb 2012-ben lép életbe.

A módosítást Medvegyev többek között azzal indokolta, kell ennyi idő, hogy a politikus megvalósíthassák választási ígéreteiket. A Kreml pár nap alatt megszövegezte a pontos javaslatokat, amelyekről első olvasatban kilenc nappal később már a törvényhozás alsóháza, a duma is szavazott. A javaslat átment a többségében Kreml-párti felsőházon is.

1. lehetőség: Putyin a főnök

Bár a módosító javaslatokat Medvegyev vetette fel, mégis több jel utal arra és sok spekuláció szól arról, hogy a javaslat hátterében Putyin áll. A módosító indítványok gyakorlatilag egy az egyben megegyeznek azokkal a javaslatokkal, amelyeket Putyin néhány támogatója vetett fel 2007-ben. Az orosz alkotmány előírja, hogy kettőnél több ciklust senki nem tölthet az elnöki poszton egymás után, a javaslat épp ennek az áthidalását szolgálta volna, hiszen új alkotmány új választást jelent, amelyen Putyin tiszta lappal indulhatott volna. Putyin azonban lehurrogta a maradását sürgetőket.

Putyin szerepére utalnak az orosz hatalommegosztás sajátosságai is. Medvegyev Putyin egyik legközelebbi segítője volt elnökké választásáig és ebből a szerepből az elnöki kampány idején sem tudott kitörni. Megválasztása óta folyamatosan azon spekulál az orosz politikával foglalkozó politológusok és újságírók többsége, hogy vajon mennyi hatalma maradt Putyinnak kormányfőként. "Uniszónóban dolgoznak vagy ahogy maga mondaná, összejátszanak. Semmilyen komolyabb ellentétet nem látok közöttük" - ismétli a legnépszerűbb elméletet Lilija Sevcova, a Carnegie Center amerikai politikai kutatóintézet moszkvai munkatársa. Sevcova szerint Putyin és Medvegyev "igazi tangót jár és Putyin diktálja a lépéseket".

Több fontos kérdésben gyakorlatilag Puytiné volt a főszereplő idén is. Ilyen volt a gazdasági válság és a Grúzia elleni háború. Putyin népszerűségét és erejét mutatja az is, hogy három órán át adott interjút egy betelefonálós tévéműsorban. Az ilyen műsorokat még ő vezette be elnökként 2001-ben, eddig azonban nem a miniszterelnök volt a főszereplőjük. Jevgenyij Volk orosz politológus a CNN-nek azt mondta, a tévészereplés egyenesen azt jelzi, hogy Putyin elkezdte újabb elnöki kampányát.

A találgatásokat sok apróság is táplálja. Ilyen volt a Vedomosztyi című orosz napilap egyik cikke, amely a Kreml névtelenséget kérő munkatársaira hivatkozva azt írta, hogy egy forgatókönyv szerint Medvegyev már 2009-ben lemondhat arra hivatkozva, hogy módosult az alkotmány és csak új választás teremthet tiszta helyzetet. Ez pedig megnyitná az utat Putyin előtt az elnöki szék felé. Medvegyev egyik interjúja is ráerősített a spekulációkra, amikor nem cáfolta egyértelműen a korai távozásáról szóló találgatásokat. A francia Figaro című lapnak azt mondta: "Épp a munka kellős közepén vagyok. Miért kényszerít arra, hogy ilyen döntéseket hozzak?"

2. lehetőség: Putyin beijedt, hogy Medvegyev akar lenni a főnök

Szintén Putyin ambícióival indokolja az alkotmánymódosítást egy másik verzió is, eszerint azonban messze nincsen szó arról, hogy Putyin irányítana mindent a háttérből.

Medvegyev elnökké választását többen üdvözölték, mert azt várták tőle, hogy miniszterelnökként mutatott, Putyinhoz képest jóval liberálisabb arcát hozza majd. Ehhez képest szinte még Putyinnál is keményebben lépett fel a közép-európai amerikai rakétatelepítésekkel szemben és még szorosabbra fűzte Oroszország és az Amerika-ellenes latin országok (Kuba, Venezuela) szövetségét. "Az orosz hatalomfelfogás logikáját követi. Macsónak kell tűnnie és fitogtatnia kell erejét, főleg úgy, hogy Putyin áll a háta mögött" - mondta Sevcova.

Vlagyimir Milov ellenzéki politikus, korábbi energiaminiszter-helyettes szerint ugyan Putyin áll még a hatalmi hierarchia csúcsán, viszont Medvegyev a Kreml összes másodikvonalas figurája közül kiemelkedik befolyásával. Ha Medvegyev ügyesen él a helyzetéből fakadó előnyökkel - a népszerűtlen gazdasági porblémákat nem ő, hanem a kormány kezeli -, akkor akár Putyin fejére is nőhet.

A tőzsde 70 százalékot esett a májusi csúcs óta, az olaj ára esik és az orosz kormány nagyobb ütemben éli fel devizatartalékait, mint amire számított. A Guardian szerint az orosz politikusok népszerűsége biztosan zuhanni fog, ha megtorpan az elmúlt években nekilendülő orosz gazdasági fejlődés, melyet jobbára az olajárak eddigi szárnyalásának köszönhetett. A brit lapnak nyilatkozó gazdasági elemzők szerint az oroszok jövőre már a saját bőrükön is érezni fogják, hogy az olaj ára júliustól decemberig 147-ről 41 dollárra zuhant.

Együttműködnek?

Nyikolaj Petrov, a Carnegie Center munkatársa szerint Putyin jobb helyzetben lenne, ha elnökként kéne kezelnie a gazdasági válságot, mert ilyen kérdésekben hagyományosan több feladat hárul a kormányra, mint az elnöki hivatalra, azaz a népszerűtlen intézkedésekért és a gazdaság problémáiért is a kormányfő viszi el a balhét. Putyin ezzel a módszerrel élt a múltban is - állította Petrov -, elnöksége alatt többször hárította a felelősséget a kormányra egy-egy problémáért. "Tudja, hogy milyen komoly a helyzet, és nem biztos benne, hogy még három évet kihúz újraválasztása esélyeinek lerontása nélkül".

3. lehetőség: Tök mindegy, hogy ki a főnök

Ha Putyint újabb két ciklusra elnökké választanák, akkor Sztálin után ő lenne a leghosszabb ideig hivatalban lévő választott orosz vezető. Sevcova szerint azonban rossz úton jár, aki szerint a fontos kérdés az: Medvegyev vagy Putyin? "Csak összezavarjuk magunkat, ha azon gondolkodunk, hogy 'ki' [lesz az elnök], mert valójában Medvegyev sem jobb, mint Putyin. Sőt, még sokkal keményebb is nála bizonyos kérdésekben" - mondta.

A Kreml sietve igyekezett tagadni, hogy a Medvegyev távozásáról, Putyin visszatéréséről szóló híreknek bármilyen alapja lenne. Putyin is óvatos, december elején például megígérte, hogy átgondolja, indul-e újra az elnökségért, de csak 2012 után. "Várjuk ki a végét" - fogalmazott a RIA Novosztyi szerint. Sevcova szerint azonban a lényeg, hogy az alkotmánymódosítás "a puytini hatalomfelfogás továbbélése. Ez az egész egy uralkodó szervezet, amelyen belül a szerepek tetszés szerint cserélgethetők".

"Nem hiszem, hogy fontos lenne annak a feltárása, hogy ki vezeti ezt a párost" - jelentett ki az alkotmánymódosításról Garri Kaszparov korábbi sakkvilágbajnok. Az alkotmánymódosítás fő üzenete ugyanis az, "hogy maradnak".