Az értékes szavazatok fosztogatói

Nem szokás komolyan venni azokat az amerikai jelölteket, akik a két nagy párt árnyékában indulnak az elnöki posztért, pedig többször rondítottak már bele a nagyok játékába, sőt, 2000-ben lehet, hogy egyikük segítette az elnökségig George Busht. Ismerje meg a királycsinálót, az embert, aki először ellenezte, majd megszerette a marihuanát, az atyát, aki kifüggesztené a Tízparancsolatot a közintézményekben, a nagyra nőtt reformert, az amerikai kommunistát, és az elnökjelöltet, aki karóba húzná Busht és a rappereket.

Az Egyesült Államokban az elnökválasztás általában kétpólusú küzdelem, és nagyrészt a republikánusok és demokraták harca a jövő kedden (november 4.) esedékes voksolás is. De nem szabad megfeledkezni a kicsikről sem, akik ugyan nem mindig gazdálkodnak olyan brutális költségvetésből, és nem is áll mögöttük egy gigászi pártstruktúra, mégis értékes szavazatok megszerzésével tudják befolyásolni a végeredményt.

Ki indulhat egyáltalán az elnökjelöltségért? Az USA-ban folyamatosan vitatkoznak róla, hogy enyhébb feltételekkel sokaknak adjanak lehetőséget az indulásra, vagy a lécet magasabbra emelve kosarazzák ki a jelentéktelenebbnek tartott jelölteket. Az első változat elleni érv az, hogy az emberek a rengeteg jelöltből nem tudnak majd felelősen választani, míg a másodikkal az a baj, hogy nem ad esélyt a különböző politikai nézetek képviselőinek. Elnökjelölt tehát az lehet, aki megfelelő mennyiségű támogató aláírást gyűjt össze. A szükséges támogatás mennyisége azonban tagállamonként változik.

Akik próbálkoznak

Rutinos Ralph

A legkitartóbb elnökjelölt címet valószínűleg Ralph Nader vinné el az USA-ban. Nader negyedszerre fut neki az elnökválasztásnak, de az eddigi eredményei alapján kétséges, hogy ő lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Sokan ennek ellenére a mérleg nyelvének tartják, aki értékes szavazatok ezreit szedheti el a republikánus és a demokrata jelölt elől.

Ha Ralph Nadert mégis elnöknek választanák, az történelmi lenne, mivel ő lehetne az USA első arab és első libanoni származású elnöke. Szülei ugyanis libanoni maronita keresztények. Diplomáit a világ jegjobb egyetemein, a Harvardon és a Princetonon szerezte, majd jogász lett. Híres a General Motorsszal folytatott háborúja után lett, mert megkérdőjelezte a GM autóinak biztonságát. Természetesen ömlöttek a pro és kontra érvek, de végül Nader győzelmet aratott, és 1966-ban megszületett a Nemzeti Közlekedés- és Gépjárműbiztonsági Törvény.

Nader politikai aktivistaként dolgozott, rengeteg tanulmánya jelent meg és ügyvédként építette karrierjét, miközben egyre közelebb került a politikusi pályához. Fiatalok ezrei csatlakoztak hozzá, miközben elkötelezetten harcolt az atomcsendért és a háborúk ellen. Így került közel az amerikai Zöld Párthoz. 1996-ban elérte, hogy a zöldek őt indítsák az elnökségért. Ekkor még csak a szavazatok 0,7 százalékát szerezte meg, de így is a negyedik legtöbb voksot kapta.

2000-ben még híresebb lett: sokak szerint az általa elvitt majdnem százezer floridai szavazat dönthetett ebben az államban George W. Bush javára. Nader eredménye sokat javult, 2,88 millió szavazattal a harmadik legerősebb jelölt lett (ez 2,74 százalékos szavazati arányt jelent). Nader ezután kihasználva ismertségét függetlenként indult 2004-ben. Ugyan sokáig tárgyalt a demokrata jelölt John Kerryvel, mégse támogatta végül, mivel nem vette be kampányába a Nader által javasolt témákat. Ezzel viszont magára szabadította a Demokrata Pártot, amely kemény támadásokat indított a 2000-es választásukat szerintük megbuktató Nader ellen. A független jelölt mindössze 0,38 százalékot ért el, ám ezzel változatlanul a harmadik legerősebb elnökjelölt tudott maradni.

Idén szintén függetlenként indul Nader. Bár a zöldek előválasztásán is próbálkozott, ott elbukott. Alelnökjelöltjének a kaliforniai Matt Gonzalezt választotta, aki 2003-ban szoros versenyben alulmaradt a San Francisco polgármesteri székéért folytatott versenyben. Nader egyik nagy előnye, hogy jól használja a médiát, és hihetetlenül aktívan kampányol. Eddig több időt beszélt az idei kampányban tartott gyűlésein, mint Barack Obama vagy John McCain. Politikájának egyik központi eleme az iraki csapatkivonás és a védelmi kiadások csökkentése.

Kemény szavak: "Tudják, a két nagy párt változatlanul összetart - már abszolút nem vitáznak a katonai költségvetésen. Tényleg azt gondolom, hogy szükség van a két pártra szorítkozónál szélesebb versenyre."

Libertariánus Bob

1971-ben alapították a Libertariánus Pártot, mely tagsága alapján az USA ötödik legerősebb pártja. Teljesen szabad, önszabályozó piacot, egyenlő polgárjogokat és minimális bürokráciát követelnek. Sok konzervatív értéket is elfogadnak, például támogatják az amerikai polgárok önvédelmét - akár a lőfegyvertartás teljes szabadságát. Sűrűn lépnek vissza a republikánus jelölt javára, elnökjelöltjük, Bob Barr is republikánusként kezdte karrierjét.

Barr jelenleg Georgia hetedik számú választókörzetének képviselője. A katona apa fiaként született Barr gyerekkorában bejárta a fél világot. Családjával élt többek között Malajziában, Pakisztánban, Panamában, Irakban és Iránban. Később a vietnami háború nagy ellenzőjévé vált. Diplomáját nemzetközi kapcsolatok szakon szerezte a George Washington Egyetemen, majd a CIA-nek elemezte a latin-amerikai folyamatokat. Ezután vált a republikánusok elkötelezett támogatójává. Georgiai képviselő lett, híressé pedig a marihuana orvosi célra való felhasználásának legnagyobb ellenzőjeként vált. Maga a Libertaránus Párt indított ellene támadást, és kibuktatták a képviselői székéből. Ezután Barr elismerte, hogy szükség van az orvosi célú marihuana-felhasználásra, és 2004-ben csatlakozott a libertariánusokhoz is.

Barr a drogok elleni hadviselése mellett nem támogatja a melegházasságot sem, sőt 2002-ben az iraki bevonulás mellett szavazott. Azóta ez az álláspontja módosult, mostmár visszahívná a csapatokat. Hiába lépett át a republikánusoktól a libertariánusokhoz, ők mégis Michael Badnarikot indították az elnökségért. Közben Barr kellemetlen helyzetbe került, amikor tudtán kívül szereplője lett a Borat című ál-dokumentumfilmnek. Amikor találkozott az ál-kazah Borattal, anyatejből készített sajtot kapott a színésztől ajándékba, ami meglehetősen zavarba hozta őt.

Barr 2008-ban végre befutott: a Libertariánus Párt elnökjelölő konvencióján szoros versenyben Mary Ruwarttal végül elnyerte a legtöbb szavazatot. Wayne Allyn Root, Las Vegas-i televíziós producer és bestseller-író lett az alelnökjelöltje. Barr esélyei csekélyek, ám a republikánus McCain pozícióit gyengítheti. Egyes közvéleménykutatók szerint Barr támogatottsága magasabb Naderénél is.

Kemény szavak: "Nem azért küldtetek Washingtonba, hogy mosolyogjak."

Alkotmányos Chuck atya

Az Alkotmány Párt a harmadik legtöbb regisztrált szavazóval rendelkező párt az USA-ban. 1992-ben alapították Amerikai Adófizetők Pártja néven, mai nevét 1999-ben vette fel. A párt erősen konzervatív, a bezárkózó Amerika híve. Legszívesebben kilépnének a nemzetközi szervezetekből és nem támogatják a külföldi katonai beavatkozásokat sem. Ellenzik többek között az eutanáziát és az abortuszt, és az államok hatáskörében hagynák a halálbüntetés kérdését.

Az első három elnökválasztáson, amelyen a párt elindult Howard Phillipset jelölte az elnöki posztra, 2004-ben azonban Michael Peroutka volt a befutó. Az ő alelnökjelöltje volt Charles "Chuck" Baldwin. Baldwin a floridai Pensacolában alapított baptista gyülekezetet, manapság sem hanyagolja papi hivatását, de rádiózik és politizál is. Ő is republikánus párttag volt, de megcsömörlött a Bush-kormányzattól.

Programjának legfontosabb eleme a külföldtől elzárkózó, keresztény gyökerű Amerika erősítése. Ha rajta múlna, szigorúbban kezelné a bevándorlást, hazahívná az iraki csapatokat, faképnél hagyná az ENSZ-t és meghagyná a fegyvertartás jogát az amerikaiaknak. Érdekes ötlete, hogy ki kéne rakni a Tízparancsolatot az összes kormányzati épületben. Korábban az amerikai milíciákat is támogatta, mivel az USA alkotmányának negyedik kiegészítésében szerepel egy speciális "Milícia záradék", mely szerint az amerikaiaknak jogukban áll ilyen szervezeteket is alapítani - természetesen csakis az ország védelmében.

Kemény szavak: "Amerikát tudatosan és kifejezetten a keresztények menedékeként alapították."

Zöld Cynthia

A már említett Zöld Párt idén Cynthia McKinneyt indítja az elnöki posztért. McKinney a jelölő gyűlésen a "nagy nevet", Ralph Nadert győzte le, méghozzá óriási fölénnyel. A tősgyökeres georgiai McKinney több megye képviselője volt a kongresszusban. Nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett diplomát, majd előbb georgiai, aztán nemzeti szinten lett ismert politikus. Az elsők között kezdte hangoztatni a Bush-kormány felelősségét a 2001. szeptermber 11-i merényletekért. Szerinte ugyanis a Bush-család üzleti érdeke volt, hogy a titkosszolgálat elhallgassa, hogy tudomást szerzett a készülő merényletről.

Az afroamerikai McKinney polgárjogi harcos. Tupac Shakur, a híres rap-zenész meggyilkolását övező homályt is próbálta eloszlatni, azt követelte, hogy az embereknek többet tudhassanak meg az esetről. Alelnökjelöltje Rosa Clemente ismert New York-i újságíró és hip-hop aktivista.

Kemény szavak: "A gazdag, fehér demokrata fiúk azt szeretnék, hogy üljek csak tovább a busz hátuljában." (utalás a II. világháború utáni faji elkülönítésre)