Az olajfegyverrel vághat vissza Moszkva az EU-nak

Lehetséges, hogy Oroszország beveti az olajfegyvert - azaz kevesebb olajat szállít nyugatra -, hogy visszavágjon az EU-nak és a NATO-nak. Az unió ugyanis grúziai lépései miatt a minap szankciókkal fenyegette meg Oroszországot, és a NATO is rászólt, amiért elismerte a két szakadár grúziai terület, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. A globális olajhelyzet miatt a nyugatra rendkívüli erővel mérne csapást az orosz olajfegyver bevetése.

Oroszország korlátozhatja nyugatra irányuló olajszállításait már a következő napokban, válaszul az EU szankciófenyegetéseire és a NATO fekete-tengeri akcióira - írta a Daily Telegraph. A legnagyobb brit konzervatív napilap szerint Moszkvában olyan értesülések bukkantak fel, hogy orosz olajcégek utasítást kaptak a Kremltől a németországi és lengyelországi olajkivitel csökkentésének előkészítésére. A vezető olajtermelő cég, a Lukoil igazgatóit állítólag "készültségbe helyezték" a hétvégére. Egy név nélkül idézett, magas rangú üzleti forrás azt mondta a lapnak: a cég vezetését utasították arra, hogy álljanak készen a szállítások leállítására akár már hétfőtől.

Egy ilyen akció egybeesne az EU hétfői rendkívüli csúcsértekezletével, amelyen az Oroszország elleni esetleges szankciók is napirendre kerülhetnek. Az unió illetékesei nemrégen jelentették be: szankciókat fontolgatnak Oroszország ellen, amiért a két szakadár grúziai terület, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. A NATO is erélyesen szólította fel Oroszországot, hogy vessen véget politikájának, és vonja vissza a két terület elismerését.

A globális olajellátási helyzet továbbra is feszes, annak ellenére, hogy Észak-Amerika, Európa és Japán gazdasága egyaránt lassul. Az orosz szállítások leállása ebben a kényes időszakban még sokkal magasabbra, akár 150-200 dollárra is felhajthatja a hordónkénti olajárat. Az amerikai és európai adósságpiaci kockázati felárak máris szélsőséges stresszhelyzeti szinteken járnak, és egy újabb olajár-kiugrás megrendítené a pénzpiacot. A Kreml nyilvánvalóan tudatában van annak, hogy milyen rendkívüli befolyása lenne, ha most csapna oda.

A világ harmadik legnagyobb, 580 milliárd dolláros devizatartalékának birtokában Oroszország hajlandónak tűnik még arra is, hogy kockára tegye megbízható nemzetközi partneri hírnevét geostratégiai ambíciói érdekében. A Daily Telegraph szerint a széleskörű várakozás inkább az, hogy Oroszország a gázellátást korlátozná, ha Európára akar nyomást gyakorolni. A földgázt nagyon nehéz más forrásokból helyettesíteni, ám a gázszállítások korlátozását az Egyesült Államok nem szenvedné meg.

Az olaj jobb fegyver arra, hogy csapást mérjenek vele a szélesebb értelemben vett nyugati világra: az olajárat globálisan jegyzik, és az amerikai gazdaság súlyos károkat szenvedne az azonnali átgyűrűző hatások révén, áll az elemzésben. Oroszország ráadásul az EU olajszükségletének 26 százalékát szállítja, az uniós földgázimportnak pedig a 29 százalékát adja.

Nehéz helyzetben az EU

Komoly változások következhetnek be az Európai Unió és Oroszország kapcsolatában a hétfői uniós állam- és kormányfői találkozó után: jóllehet egyelőre kevés az esély, hogy a csúcsértekezleten büntetőintézkedésekről döntenének, a nyár elején új szakaszba lépett kapcsolatépítés szinte bizonyosan megtorpan a grúziai konfliktus orosz kezelése miatt.

Az állam- és kormányfői tanácsot e félévben elnöklő Nicolas Sarkozy francia elnök annak érdekében hívta össze a 27 tagország vezetőit, hogy Oroszországot a rá nehezedő diplomáciai nyomás növelésével jobb belátásra bírják, elérjék a Moszkva által is megígért csapatkivonást, és értésre adják azt is: elítélik azt az orosz döntést, amellyel elismerték a Grúziához tartozó Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét.

Az EU egységesnek tűnik abban a tekintetben, hogy ezeket az eredményeket el kellene érni, ugyanakkor problémát jelent, hogy nincs egyetértés a tagországok között a módszerekben. Akad tagállam (például Lengyelország, a balti államok, Nagy-Britannia), amelyek szigorúbb fellépést, a szankciók kiszabását is fontosnak tartanák, ugyanakkor más tagok (köztük Németország és a Franciaország) egyelőre nem mutatkoznak késznek eljutni eddig.

Az előkészítő ülésről kiszivárgott értesülések szerint hétfőn megfontolják, hogy beutazási tilalommal sújtsák-e a köztársaságukat függetlenné nyilvánított Abházia és Dél-Oszétia tisztviselőit. Az egészen bizonyos, hogy a vezetők hosszabb távon gondolkodnak majd, mint amilyenről döntenek. Az értekezleten várhatóan határozott hangú, de tettekben óvatos zárónyilatkozat születik majd, amely felhívja a figyelmet a jelenlegi helyzet tarthatatlanságára, de nem zárja be a kapukat a jövőre nézve.