Falazással és cenzúrával várja Peking az olimpiát

Vágólapra másolva!
Kína továbbra is elnyomja az emberi jogokat és korlátozza a sajtót - állítja az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet. A 2008-as olimpia pekingi rendezése mellett szóló egyik érv az volt, hogy így nagyobb figyelem irányul majd az országra, ami segíteni fogja a demokratikus szabadságjogok fejlődését. Az AI szerint ebből semmi nem lett, bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ünnepli magát. Miközben a New York Times szerint fallal takarják el a látogatók elől a szegények által lakott negyedek házait.
Vágólapra másolva!

A kínai hatóságok megszegték szavukat és nem javítottak az emberi jogok védelmén, amivel elárulták az olimpiai mozgalom legalapvetőbb értékeit - nagyjából így foglalható össze az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet legújabb jelentése. Az AI négy szempontból vizsgálta a kínai rendszert: az emberi jogi aktivitsák letartóztatását, a tárgyalás nélküli fogva tartásokat, a cenzúrát és a halálbüntetések kiszabását figyelték.

A jelentés szerint a helyzet semmit nem javult az AI legutóbbi, idén áprilisi elemzése óta. A kínai hatóságok számos olyan embert tartóztattak le, helyeztek házi őrizetbe, aki szerintük veszélyezteti a stabilitást és a harmóniát, a két legfontosabb értéket, amit a kínai vezetés a pekingi olimpiával szimbolizálni szeretne.

"A letartóztatásokkal és az emberi jogok mellett felszólalók büntetésével a kínai hatóságok megszegték azokat az ígéreteket, amelyeket az játékok hét évvel ezelőtti elnyerésekor tettek" - mondta a jelentés kapcsán Roseann Rife, az AI ázsiai részlegének helyettes vezetője. A kínai olimpia rendezése mellett szóló egyik érv az volt, hogy így nagyobb figyelem irányul majd az országra, ami áttörést hozhat az emberi jogok védelmében is.

Az AI szerint a pekingi olimpiai központban dolgozó külföldi újságírók nem tudják elérni az amnesty.org-ot, az AI oldalát. De a kínaiak blokkolják a tajvani Liberty Times című újság, a német Deutsche Welle és a BBC oldalait is - állítja az AI, amely szerint a kínai hatóságok korábban teljes sajtószabadságot ígértek a játékok idejére. Növekedett a Kínában dolgozó külföldi tudósítókat ért attrocitások száma is: tavaly 170, idén már 260 esetben kellett jogi következményekkel szembenézniük külföldi újságíróknak, mert kényes témákkal foglalkoztak.

Az AI megemlíti azt is, hogy továbbra is Kínában hajtják végre a legtöbb kivégzést. A kínai legfelsőbb bíróság ugyan felülvizsgálta korábbi gyakorlatát és idén például a kivégzések 15 százalékára nem adott engedélyt, de a halálbüntetésre vagy életfogytig tartó börtönre ítéltek számát továbbra is államtitokként kezelik. A becslések szerint minden évben ezres nagyságrendben hajtanak végre kivégzéseket és összesen 69 bűncselekmény büntethető halállal - írja az AI.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Jacques Rogge nemrég kijelentette, hogy a NOB csendes diplomáciája számos emberi jogi reformot hozott. Az AI szerint azonban ez a valóságos helyzetet figyelembe véve meglepő kijelentés.

Fallal veszik körül a csúfakat

A New York Times riportja szerint még az utolsó napok előkészületei is meglepő újdonságokat hoznak. Az amerikai lap két különös esetről számol be. Az egyik Szong Vej házának, a másik Szun Ruonan éttermének története. Bár a Times szerint mindkettőjüket megpróbálták rábírni, hogy adják fel Peking központjában lévő ingatlanjukat, ők kitartottak és úgy döntöttek, maradnak. Az eredmény az lett, hogy pár héttel a játékok kezdete előtt fallal, illetve reklámhálókkal, és kivetítőkkel takarták el házaikat, mivel a város azon részén fekszenek, amit a kínai hatóságok a legnagyobb gonddal igyekszenek kitakarítani.

"Mindannyian támogatjuk az olimpiát. Miért építenek mégis falakat körénk?" - méltatlankodott Szong. Egyik szomszédja, egy szülei ételbárjába bedolgozó fiatal sokkal megértőbb volt. Szerinte a főleg bevándorlók által üzemeltetett, szegényes üzletek befolyásolják a város kinézetét.

Peking és más kínai városok is rengeteg pénzt költöttek épületek felújítására, városrendezésre az olimpia előtt. A New York Times szerint a kínai fővárosban 130 millió dollárból (19 milliárd forintból) újítottak fel számos épületet, főleg templomokat és egyéb műemlékeket. Problémák főleg a bevándorlók és a szegényebb munkások által lakott területeken akadtak, ahol az amerikai lap szerint számos falat emeltek a pekingi hatóságok, hogy így fedjék el a megújulásra váró negyedeket a látogatók elől.

Az étteremtulajdonos Szun is megbocsátó azonban. "Nem igazán akarok ellenkezni a kormánnyal. Azoknak, akik átélték a kulturális forradalom időszakát, ez a mostani élet igazi menyország" - mondta.