Szigorított a terrortörvényen a brit parlament

Hónapokig tartó heves vita után, szerdán este elfogadta a brit parlament a terrorellenes törvény szigorításáról szóló módosítást. A jogszabály az eddigi 28 napról 42 napra terjeszti ki a terrortevékenységgel gyanúsítottak vádemelés nélküli őrizetben tartásának lehetséges időtartamát.

A szavazás kimenetele az utolsó pillanatig bizonytalan volt, mert a tervezet ellen - amelyet az ellenzéki konzervatívok ugyanúgy elvetettek, mint a harmadik legnagyobb parlamenti erőnek számító Liberális Demokraták - a kormányoldal frakciójának jelentős része is fellázadt.

Előzetesen még a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal szóvivője is elismerte, hogy a voksolás eredménye várhatóan "nagyon szoros" lesz. A jóslat bevált: a módosítás alig 9 fős többséggel ment át, jóllehet a kormányzó Munkáspártnak az alsóházban 65 fős többsége van.

A terrorgyanúsítottak vádemelés nélküli őrizetének meghosszabbítását a felmérések szerint a lakosság kétharmada támogatja, a politikai ellenzék és az emberi jogi csoportok szerint azonban a módosítás a polgári szabadságjogok csorbításával ér fel.

A rendőrség és az elhárító szolgálatok régóta a kiterjesztés mellett érveltek. A fő indokok között szerepel, hogy a számítógépes korszakban rendkívül bonyolulttá és hosszadalmassá vált a bizonyítási eljárás, mert egyes esetekben a terroristák által használt számítógépek mérhetetlen mennyiségű adathalmazából kell kinyerni a vádemeléshez szükséges bizonyítékokat.

A brit belső elhárítás (MI5) adatai szerint legalább kétezer terrorgyanús személyről feltételezhető Nagy-Britanniában, hogy közvetlen nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az MI5 szerint szélsőséges iszlamisták már gyerekeket is toboroznak a brit muszlim közösségből terrorcselekmények végrehajtására.