Feloszthatták a sarkvidéket az olajra szomjazó államok

Környezetvédők azzal vádolják, az USA-t, Kanadát, Oroszországot, Norvégiát és Dániát, hogy titokban felosztották egymás között az Északi-sarkvidék nyersanyagban gazdag tengerfenekét. Az öt állam szerdán írt alá közös nyilatkozatot arról, hogy tiszteletben tartják az ENSZ tengerjogi egyezményét. A nyilatkozat idején tartott zárt tanácskozásról kihagyták a környezetvédőket, az inuitokat és azokat az államokat, amelyeknek nincsenek területi követeléseik a sarki vizeken.

"Az öt nemzet most kijelentette, hogy tartják magukat a szabályokhoz. Remélhetőleg eloszlattunk minden, az Északi-sarkért folyó versennyel kapcsolatos mítoszt, mindörökre" - így kommentálta Per Stig Moller dán külügyminiszter azt a közös nyilatkozatot, amelyet Dánia, Oroszország, Norvégia, az Egyesült Államok és Kanada írt alá az Északi-sarkkal kapcsolatban szerdán Grönlandon. A nyilatkozat értelmében az összes aláíró tartja magát az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezményéhez, amely a partvidékhez, illetve a kontinentális talapzathoz képest határozza meg egy-egy ország felségterületéhez tartozó vizeket.

A dán külügyminiszter megjegyzésével arra a versengésre utalt, amely az Északi-sarkvidék alatt rejlő jelentős nyersanyagkincs megszerzéséért folyik, pontosabban a nyilatkozat révén elvileg már csak folyt.

Tavaly nyáron előbb Oroszország egyik atom-tengeralattjárója helyezett orosz zászlót az Északi-sarkra, de nem a felszínen, hanem a tenger fenekén. Az oroszok azt igyekeztek bizonygatni, hogy a sarki vizek alatt húzódó Lomonoszov-hátság a szibériai kőzetlemezhez tartozik. Ezzel messze kiterjeszthetnék felségvizeiket. A dánok tavaly augusztusban ugyancsak elindítottak egy kutatóhajót, amellyel hasonló tektonikai bizonyítékokat igyekeznek beszerezni. A kanadaiak szintén hasonló kutatásokba kezdtek. Az oroszok és a norvégok korábban az ENSZ illetékes bizottságától igényelték bizonyos sarki területek felségvizeikhez csatolását - tektonikai alapon. Vitájukat pont emiatt nem valószínű, hogy megoldhatja az ENSZ-egyezmény.

"A fő mondanivaló, hogy az öt partvidéki állam világos politikai üzenetet küldött mindenkinek: felelősségteljesen kezeljük a sarkvidék ügyét, hogy szükségesnek tartjuk a nemzetközi előírásokat és hogy be is fogjuk tartani azokat" - mondta a The Guardiannek a dán külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályvezetője.

Környezetvédők szerint azonban a nyilatkozat idején zárt ajtók mögötti tanácskozás valójában a sarki torta felszeleteléséhez kövezte ki az utat. Az egyezményt az az öt állam kötötte, amelyeknek területi követeléseik vannak a sarkon, míg azokat, amelyeknek nincsen - Finnország, Svédország és Izland - kihagyták, ahogy kihagyták a környezetvédő szervezeteket és az őslakos inuitokat is. Ráadásul az egyik aláíró az USA, amely még nem is ratifikálta a kérdéses ENSZ-egyezményt.

"Világos, mi folyik itt. Kihasználják a tengerjogi egyezményt, hogy felosszák a nyersanyag-lelőhelyeket, de semmibe veszik a józan észt. Ezek a nyersanyagok ugyanazok a fosszilis üzemanyagok, amelyek első helyen felelősek a klímaváltozásért" - közölte Mike Townsley, a Greenpeace nemzetközi szóvivője. A környezetvédők ugyanolyan státust szeretnének kivívni az Északi-sarknak, mint amelyet az Antarktisz élvez. A déli sarkvidéken tilos a nyersanyagkitermelés és a katonai tevékenység. Csak tudományos kutatást lehet végezni.

A szerdai nyilatkozatban szerepel még egy tengeri balesetek esetére vonatkozó megállapodás. Az aláírók ugyanis arra számítanak, hogy nő majd a balesetek gyakorisága az olvadó jégsapka miatt megnyíló vízi útvonalakon mind több erre közlekedő hajó, illetve a jégsapkáról egyre gyakrabban leszakadó jéghegyek miatt.