Kémkedtek a Der Spiegel riportere után

Több hónapon keresztül figyelte a német hírszerzés a Der Spiegel hetilap egyik, Afganisztánnal foglalkozó riporterének e-mailjeit - derült ki a múlt héten. Németországban 2006 óta tilos az újságírók megfigyelése. A német hírszerzés az eset nyilvánosságra kerülése után elnézést kért a hetilaptól.

A német újságíró szövetségek kedden közös nyilatkozatban tiltakoztak amiatt, hogy a szövetségi hírszerzés (BND) több hónapon keresztül megfigyelte a Der Spiegel című hamburgi hírmagazin egyik újságírójának afganisztáni internetes üzeneteit. A megfigyelés a múlt hét végén derült ki.

A német szövetségi hírszerzés 2006 júniusa és novembere között megszakítás nélkül elektronikus úton figyelte meg a Der Spiegel Afganisztánnal foglalkozó, elismert újságírónőjének, Susanne Koelblnek egy meg nem nevezett magas rangú afganisztáni politikussal zajlott e-mail üzenetváltását.

Az indítékkal kapcsolatban semmi sem derült ki, az ügy nyilvánosságra kerülése azonban kellemetlenül érintette a német szövetségi hírszerzést. A történtek nyomán Ernst Uhrlau, a BND vezetője levélben kért bocsánatot a hetilaptól.

A BND elnökének bocsánatkérését az újságíró szervezetek elégtelennek nevezték, közölték: a hírszerzésnek tisztáznia kell, hogy egyedi esetről van-e szó, vagy más újságírók is megfigyelés áldozatai voltak. A hírszerzés szerint a két évvel ezelőtt elrendelt újságírói megfigyelési tilalom érvényben van, így csakis egyes részlegek túlbuzgóságáról lehetett szó.

A német hírszerzést nem először éri szemrehányás amiatt, hogy befolyásolni igyekszik az újságírók tevékenységét. Korábban az a vád érte a BND-t, hogy újságírók telefonjait hallgatta le, majd pedig - 2006 decemberében - azzal vádolták meg, hogy fizetség ellenében újságírókat használt fel információgyűjtésre.