A nacionalista elnökjelölt áll nyerésre Szerbiában

A radikális nacionalista jelölt, Tomislav Nikolic kapta a legtöbb szavazatot a szerb elnökválasztás első fordulójában vasárnap, és ezzel megelőzte az EU-barátként elkönyvelt jelenlegi államfőt, Boris Tadicot. A második fordulóba már csak ők ketten kerülnek be. A kampányt Koszovó kérdése határozta meg.

Tomislav Nikolic, a szerb radikálisok nacionalistaként emlegetett vezére nyerte a szerbiai elnökválasztás első fordulóját. A központi választási bizottság szerint a szavazatok 85 százalékának összeszámlálása után Nikolic a szavazatok 39,6, Boris Tadic jelenlegi államfő pedig 35,5 százalékát kapta, így ők ketten indulnak a február 3-án esedékes második fordulóban.

"Az állampolgárok megmutatták, hogy változást akarnak" - mondta vasárnap Nikolic. "Egyesíteni akarom Szerbiát, jobb útra akarom vezetni" - tette hozzá. Az EU-barátként számon tartott Tadic arra figyelmeztetett, hogy Nikolic győzelme a milosevici időkbe vezetheti vissza az országot.

A kampány fő témái Koszovó, a gazdaság és az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok voltak. Tadic közeledést ígér az EU-hoz, míg Nikolic inkább Oroszorság felé húz, és Kínával való viszont is fontosabbnak tartja. Koszovó ügyében megegyeznek a vélemények: egyik jelölt se szeretne úgy bekerülni a történelemkönyvekbe, hogy ő adta fel a tartományt. Más kérdés, hogy az elnöknek nincs sok lehetősége Koszovó függetlenedésének megakadályozására.

Az első fordulót igen aktív, az előzetes adatok szerint 60 százalék fölötti részvétel jellemezte, este hét óráig a szavazók 58,2 százaléka adta le a voksát a Központ a Demokratikus Választásokért és Demokráciáért (CeSID) nevű, nem kormányzati szervezet szerint.

A BBC által megszólaltatott helyi elemzők szerint a magas részvétel és Nikolic első helye egyaránt arra utal, hogy a szerbek többsége úgy érzi, a nyugat - azon belül is az EU - beleavatkozik a szerbiai belügyekbe, és ezt sok választó sérelmezi.

Az elnöki posztért 9 jelölt versenyzett, de az előzetes felmérések szerint egyiknek sem volt esélye az első körös győzelemre. A második, döntő megmérettetésben nagy valószínűséggel Boris Tadic, a Demokrata Pártot vezető jelenlegi államfő, és Tomislav Nikolic, a gyakran szélsőségesen nacionalistának nevezett Szerb Radikális Párt alelnöke vesz részt. A mezőnynek magyar résztvevője is van, Pásztor István, a VMSZ elnöke. Őt a három délvidéki magyar párt alkotta Magyar Koalíció indította, és egyedül képviseli a versenyben a nemzeti kisebbségeket.

A milosevici rendszer megbuktatása óta ez az ötödik választás, de előtte csak egy volt eredményes. 2002 szeptemberétől 2004 júniusáig ugyanis hiába szólították négyszer is az urnákhoz a szerbiai választókat, a felhívásnak nem lett elég foganatja. Az első választás még két fordulós volt, de aztán 2002 végén és 2003 novemberében már az első forduló után le kellett fújni a voksolást, mert a szavazásra jogosultak 50 százaléka se ment el rá.

Miután ezt a küszöböt eltörölték, 2004-ben végre sikerült elnököt választani a jelenlegi államfő, Boris Tadic személyében. A változtatás nagyon kellett, mert az első fordulóban 47,74, a másodikban is csak 48,34 százalékos volt a részvétel. Ha marad a régi küszöb, talán ma is csak ügyvezető elnöke van Szerbiának a parlament elnöke személyében.

A szerb államfő megbízatása öt évre szól, és egymás után kétszer töltheti be tisztségét. Mivel ezt az előírást a 2006-ban elfogadott új alkotmány tartalmazza, Boris Tadic - most lejáró három éves ciklusát beszámítva - akár tizenhárom évig is elnök lehet, feltéve, hogy győz, és diadalát öt év múlva is meg tudja ismételni.

A szerb elnök a közepesen erős államfők közé tartozik. Alkotmányos felhatalmazása alapján a kül- és védelmi politikában van a legnagyobb mozgástere, döntési lehetősége, és tekintélyt biztosít számára az is, hogy közvetlen szavazással választják meg, s nem pártalkuk eredményeként, a parlamenttől kapja felhatalmazását. Az államfő a hadsereg főparancsnoka is, ami különösen fontos lehet a következő hetekben-hónapokban, amikor a koszovói albánok várhatóan kikiáltják a tartomány függetlenségét.