Független Koszovót ígérnek tavaszra az albánok

Egyre határozottabban készülnek a függetlenség kikiáltására a koszovói albánok, miután a Koszovó helyzetéről szóló, nemzetközi közvetítők által támogatott tárgyalások kudarcba fulladtak, és lejárt a szerbekkel való megállapodásra adott ENSZ-határidő is. A koszovi kormányszóvivő szerint jövő májusnál hamarabb függetlenednek. Moszkva hevesen ellenzi a függetlenség kikiáltását ENSZ-jóváhagyás nélkül, de az USA várhatóan elfogadja majd. Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn tanácskoznak arról, mit szóljon mindehhez az EU.

Hétfőn lejár az a határidő, amelyet az ENSZ szabott meg a Koszovó jövőjéről szóló megállapodás kidolgozására. A koszovói albánok arra készülnek, hogy ENSZ-határozat nélkül, saját szakállukra kiáltják ki a függetlenséget. Ezt eredetileg májusra várták, ám Skender Hyseni koszóvói kormányszóvivő hétfőn közölte: sokkal hamarabb bejelenthetik függetlenedésüket.

Kérdés, hogy a független Koszovót elismeri-e majd a nemzetközi közvélemény. Az USA mellettük áll, és úgy tűnik, hogy az Európai Unió is el fogja ismerni a lépést. EU-diplomaták szerint a tagországok - amelyek külügyminiszterei hétfőn tanácskoznak az ügyben - közel állnak hozzá, hogy egységes álláspontra jussanak az ügyben. Egyetlen tagállam - Ciprus - kivételével valamennyien el tudják fogadni az albánok lakta tartomány függetlenségét ENSZ-határozat nélkül is. Korábban Szlovákia, Spanyolország és Görögország húzódozott. Agim Ceku koszovói miniszterelnök gyors döntést vár az uniótól.

Moszkva azonban határozottan ellenzi a függetlenség egyoldalú kikiáltását. Ezt hétfőn is kinyilvánította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szerint a lépés "láncreakciót válthat ki az egész Balkánon és a világ más térségeiben".

Az ügyben az USA, az EU és Oroszország közvetítésével kellett volna a koszovói albánoknak és Szerbiának megegyezni december 10-ig, ám a tárgyalások kudarcba fulladtak. A közvetítők pénteken benyújtott jelentése szerint, "egyik fél sem volt hajlandó engedni Koszovó függetlenségének alapkérdésében". Nem sikerült elfogadtatni a szerbekkel a Koszovó jövőjéről az ENSZ által kidolgozott tervet. Ebben korlátozott függetlenséget adtak volna a tartománynak, amelyet fokozatosan kiterjesztenének, de közben folyamatosan ellenőrizték volna a tartományban élő szerb kisebbség jogainak tiszteletben tartását.

A NATO attól tart, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltása erőszakos szerb reakciót vált ki, ezért továbbra is a tartományban állomásoztatja 16 ezer fős békefenntartó erejét. Hétfőn Pristinában a függetlenséget támogató albán diákok készülnek felvonulásra.

Szlovákia precedenstől fél

Békés megoldást akar Koszovóban a Vajdasági Magyar Szövetség - közölte hétfőn Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke. A politikus - ahogy a Tanjug szerb hírügynökség idézte - lényegében a dél-szerbiai tartomány függetlenségének egyoldalú kikiáltása ellen foglalt állást.

"Szlovákia kormányának nagyon nehéz lesz elismerni az önálló Koszovót, ha az egyoldalúan kiáltja ki függetlenségét" - jelentette ki a témával kapcsolatban Robert Fico szlovák kormányfő. Hangsúlyozta: Rendkívül fontos, hogy a Koszovóról való döntés semmi esetre sem szolgálhat precedensül.

A pozsonyi média szerint a szlovák politikai elit attól tart, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása esetleg példaként szolgálhat a szlovákiai magyarok számára is. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja már korábban visszautasította ezeket a feltételezéseket.

A szerbek által ősi szerb földnek tartott tartományt 8 éve a NATO felügyeli, miután 1999-ben kibombázták innen a szerb csapatokat, megelőzendő az albánokkal szembeni leszámolást.