Araszol az alkotmányos szakadék felé Belgium

Belgium egy lépéssel közelebb lépett az alkotmányos szakadékhoz. Öt hónappal a választások után még mindig nem tudtak koalíciós kormányt alakítani a holland nyelvű flamand, és a francia nyelvű vallon pártok. Most ráadásul egy újabb nyelvi puskaporos hordó kanócát gyújtották meg - írja a The Independent.

Már több mint öt hónap telt el a választások óta és Belgiumnak még mindig nincs kormánya, mert a vallon és flamand pártok nem tudtak megegyezni a koalíciókötésről. Az elmérgesedő vita azonban újabb szintet ért el, amikor a flamand pártok szavazatával, a brüsszeli kertvárosokban élő több tízezer franciaajkú belgát megfosztották attól a lehetőségtől, hogy francia nyelvű pártokra szavazhassanak - írja a The Independent.

A vallon politikusok - a szavazás előtt - figyelmeztettek, hogy provokációnak tekintenék a lépést, amely lehetetlenné teheti, hogy az ország két, fő nyelvi közössége koalíciót kössön. A flamand politikusok azonban ragaszkodtak a szavazáshoz, miután a vallon pártok tiltakozásul kivonultak az ülésteremből. A francia nyelvű pártok szerint ezzel összeomolhatnak a koalíciós tárgyalások, de valamiféle ügyvezető kormány létrehozását támogatnák, amíg a hangulat nem csillapodik.

Az elmúlt hetekben pedig úgy tűnt, hogy sikerülhet előrelépni a kormányprogram egyeztetésében olyan vitatott területeken is, mint a bevándorlás, és a gazdaságpolitika. A tárgyalásokon azonban nem sikerült semmilyen megállapodásra jutni a nyelvi és alkotmányos kérdésekben, mint például Nagy-Brüsszel szavazati jogainak ügye. Több tízezer vallon költözött ugyanis a főleg francia nyelvű főváros, elméletileg flamand többségű elővárosaiba.

A régi szabályok szerint rájuk nem vonatkozott az a törvény, amely előírja, hogy a flamand többségű területeken csak flamand pártokra lehet szavazni az országos választásokon. Eddig egy választókörzetbe tartozott a főváros és környéke, amelyben bármilyen pártra lehetett szavazni. A flamand politikusok azonban régóta kifogásolták, hogy ez sérti az 1950-es években megállapított, egyértelmű nyelvi választóvonalat. A szavazás eredményeképpen 120 ezer vallon a brüsszeli elővárosokban mostantól csak flamand politikusokra szavazhat.

A flamand képviselők megszavazták a vitatott indítványt

Ez csak a legújabb nyelvi konfliktus Belgiumban azóta, hogy több mint 150 napja nincs kormánya az országnak. A gazdagabb flamand tartomány lakói közül sokan szeretnék Flandria függetlenségét, mert szerintük a szegényebb Vallónia az ő pénzükből él. Megfigyelők szerint a szeparatizmus afféle reváns az ország többségét kitevő flamandok részéről, amiért - a vallóniai ipar hanyatlásáig - lenéztek őket a hagyományosan gazdagabb, és befolyásosabb vallonok.