A kurd légtér lezárásával kacérkodik Törökország

Vágólapra másolva!
Az Észak-Irakba tartó légiközlekedés leállítása is felmerült csütörtökön azok között a szankciók között, amelyekkel Törökország az iraki kurd kormányzatot büntetné, mivel szerinte az szakadár gerillákat rejteget. A török elnök később tagadta, hogy ilyen döntés született volna, közben a külügyminiszter már arról beszélt, hogy egy török katonai behatolás Irakban nem jelentene inváziót.
Vágólapra másolva!

Nem számít inváziónak, ha a török katonák behatolnak Irak területére és támadást indítanak a szakadár kurd fegyveresek és támaszpontjaik ellen - szögezte le csütörtökön Ali Babacan török külügyminiszter egy sajtókonferencián. A politikus egyúttal közölte, hogy "Ankara elkezdett gazdasági intézkedéseket foganatosítani Észak-Irak ellen".

Babacan nem zárta ki, hogy mérlegelik a körzetbe irányuló légi járatok leállítását is: "Voltak korábban is időszakos repülési korlátozások technikai okokból és ilyen előfordulhat a későbbiek során is" - mondta.

Csütörtökön az NTV török hírtelevízió már tényként kezelte az információt, hogy Törökország a gazdasági szankciók részeként lezárta légterét az iraki Kurdisztánba irányuló polgári repülők előtt. Nem sokkal később Recep Tayyip Erdogan török kormányfő azonban cáfolta az értesülést, és újságírók kérdésére leszögezte: "Nincsen ilyen irányú döntés".

A gazdasági szankciók és a katonai támadás azért van napirenden, mert Törökország szerint az iraki kurdok menedéket nyújtanak a törökországi kurd lázadóknak. Ankarát feldühítette, hogy az észak-iraki kurd autonóm kormányzat nem lép fel erélyesen a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) harcosai ellen, akik rendszeresen összecsapnak a török hadsereg egységeivel a török-iraki határ közelében.

Közben az Észak-Irakba menekült kurd lázadók egyik magas rangú vezetője felszólította a török kormányt: álljon elő egy béketervvel, amelynek nyomán a kurdok véget vethetnek a török állam elleni harcuknak. Abdurrahman Cadirci, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szóvivője, egyben a külkapcsolatokért felelős vezetője ismét követelte: Törökország ismerje el a kurdok nemzeti, kulturális, nyelvi, politikai és szabad véleménynyilvánítási jogait.

A követelések között szerepelt az is, hogy a törökök bocsássák szabadon a lázadó kurdok vezetőjét, az 1999 óta bebörtönzött Abdullah Öcalant. "Így lépésről lépésre haladhatunk előre, és találhatunk megoldást minden problémánkra, és nem kell a katonai erőhöz folyamodnunk, ami soha nem volt sikeres" - tette hozzá Cadirci.