Megint utcára vonultak a mianmari szerzetesek

Vágólapra másolva!
Megint utcára vonultak a buddhista szerzetesek Mianmarban. Közel 200-an meneteltek az ország középső részén fekvő Pakkokuban. Eközben a Human Rights Watch egy friss jelentésében gyerekkatonák alkalmazásával vádolta az amúgy is nemzetközi támadások kereszttüzében lévő mianmari rezsimet.
Vágólapra másolva!

Körülbelül 200 buddhista indult kedden imádkozó menetre a Mianmar közepén fekvő Pakkokuban. Ez az első eset, hogy a szerzetesek tiltakozó akcióba kezdtek azóta, hogy a szeptemberi ellenzéki tüntetéseket szétverte a katonai junta. A hivatalos adatok szerint tíz ember vesztette életét a szeptemberi tiltakozások felszámolása során, ám külföldi diplomaták szerint ez a szám magasabb.

Az ország legnagyobb városától, Ranguntól 630 kilométerre északkeletre fekvő településen már szeptember elején is voltak tiltakozó menetek. A tüntetések az egyik ilyen felvonulás szétverése nyomán indultak meg országosan is. Szemtanúk szerint a most keddi menet résztvevői nem használtak politikai jelszavakat, de a felvonulás egyértelműen a juntával szembeni ellenállást jelképezte. Az országban a szerzetesek minden nyilvános gyülekezését megtiltották, sok kolostort kiürítettek - írja a BBC.

"Adják-veszik a gyerekeket"

Eközben kiderült, hogy a katonai rezsim kiskorúakat soroz be erőszakkal a hadseregbe, mivel nincs már elég felnőtt baka. Erről a Human Rights Watch (HRW) adott ki jelentést szerdán. Az amerikai központú jogvédő szervezet szerint már tízéves gyerekeket is veréssel vagy őrizetbe vétellel fenyegetnek és így veszik rá őket, hogy álljanak be katonának. Nem ez az első alkalom, hogy a mianmari hadsereget gyerekkatonák alkalmazásával vádolják. Hasonló vádak ugyanakor korábban a központi hatalom ellen harcoló különböző etnikai lázadókat is érték.

A HRW friss jelentése azonban különösen kínosan érinti a mianmari katonai vezetést, amelyet már eleve nemzetközi támadások értek a szeptemberi tiltakozások brutális leverése miatt. A hatalom azt állítja ellenzi a gyerekkatonaságot, a jogvédők szerint azonban kiterjedt és rendszeres gyakorlat a kiskorúak besorozása.

A HRW jelentése szerint több ezerre tehető a gyerekkatonák száma a mianmari fegyveres erőknél. A sorozótisztek rendszeresen meghamisítják a besorozott gyerekek iratait, vagy veréssel kényszerítik őket, hogy azt hazudják: már elmúltak 18 évesek. Ennyi a katonai szolgálat alsó korhatára. A gyerekkatonákat 18 hetes kiképzés után helyezik el a századoknál. Gyakran azonnal harcba, vagy olyan emberi jogokat sértő akciókba küldik őket, mint például falvakat felégetése.

A jogvédők azzal vádolják a mianmari hadsereget, hogy "szó szerint adja-veszi a gyerekeket", és ezt a kormányzat legfelsőbb vezetői is elnézik. A HRW szerint ráadásul a szeptemberi eseményeket követően egyre kevesebb mianmari akar önként beállni katonának. A jogvédők azt követelik az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy szankcionálja a nemzetközi jogot sértő gyakorlatot.