A véráztatta ópiumföldre küldik a magyar katonákat

A nyugodtabb északi térségek mellett jövőre várhatóan a tálib rajtaütésekről és a világrekord ópiumtermelésről hírhedt déli afgán tartományokba is küldenek magyar katonákat. A honvédelmi miniszter szerint húsz fő utazik majd, lehet, hogy épp azok a kökemény kiképzést kapott különleges egységek, amelyekről egy brit politikus is elégedetten nyilatkozott a nyár végén. A felajánlást Szekeres Imre honvédelmi miniszter tette azon a NATO-találkozón, amelyen a harcokban oroszlánrészt vállaló államok nagyobb hozzájárulást követeltek húzódozó szövetségeseiktől.

Magyarország kész arra, hogy a jövő évtől részt vállaljon a dél-afganisztáni megfigyelő-összekötő-kiképző feladatokat végző NATO-egységek munkájában, és erről egyeztetéseket kezdett a holland kormánnyal - jelentette be Szekeres Imre honvédelmi miniszter a NATO-tagországok védelmi minisztereinek informális találkozóján. A hollandiai Noordwijkben rendezett összejövetelt az amerikaiak kezdeményezték, hogy csapaterősítést kérjenek a szövetségesektől az afganisztáni hadműveletekhez.

Szekeres szerint húszfős csoportot küldünk, de az később derül ki, hogy pontosan milyen tudású, milyen fegyvernemű egységre van szükség. A honvédelmi tárca tájékoztatása szerint a Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport részt vesz az afgán hadsereg alakulatainak kiképzésében és felkészítésében, egyúttal összeköttetést biztosít az ISAF erőkkel, valamint támogatja és ellenőrzi az adott alakulat feladatainak tervezését és végrehajtását. A szerepvállalást kiemelten fontos feladatnak nevezte a tárca.

Tálibok és ópium

Magyarországról jelenleg egy 225 fős tartományi újjáépítési csoport dolgozik Afganisztánban, de ők Baglan tartományban az ország északi - békésebb - részén. Az NRC Handelsblad című holland lap korábban 50 fős magyar alakulatról írt, amelyet a déli Uruzgán tartományba küldenének.

"Minden feladat, amelyet Afganisztánban magyar katonák ellátnak, veszélyes feladat. Arra törekszünk, hogy a maximális biztonságot garantáljuk. Az, hogy magyar katonát eddig nem ért súlyos sérülés, a maximális biztonságra törekvő kiképzésnek és felszerelésnek köszönhető" - mondta Szekeres Imre. Az azonban biztos, hogy az újonnan küldött egységek felada még nehezebb lesz, mint az Észak-Afganisztánban szolgálóké. Afganisztán déli részén ugyanis jóval mostohábbak a körülmények, mint északon.

A NATO nehezen bír a Pakisztán törzsi területeiről támogatott tálib fegyveresekkel, amelyek újra és újra támadásokat vezetnek a helyi és a NATO-erők ellen. Ráadásul a térségben termelik a világon a legtöbb mákot, amiből az összes megtermelt opium 93 százaléka származik. Az Uruzgánnal délről határos Helmand tartományban van például a világ legnagyobb összefüggő ópiummezője, amely túltesz Kolumbia drogtermesztésre használt összes területénél is. De Uruzgánban is rekordmennyiséget termeltek a drogalapanyagból 2006-ban és 2007-ben is.

Uruzgán törzsileg és kulturálisan is a déli Kandahár tartományhoz kapcsolható. Az egyik itteni faluban született állítólag Omár molla, a tálibok egyik hírhedt vezetője. A tartomány élére 2002 óta idén szeptemberben már a harmadik kormányzót nevezte ki Hamid Karzai elnök, az első egy korrupt hadúr, a második egy egykori tálib volt, de egy dologban hasonlítottak: egyiküknek sem sikerült hatékonyan felépni a máktermesztés és a tálibok ellen.

A szélsőséges iszlám fegyveresek idén június közepén odáig merészkedtek, hogy megostromoltak egy várost is. A Chora körüli harcban számtalan civil, 100 tálib, 16 helyi rendőr és egy holland katona esett el. A NATO-nak egy holland vezetésű tartományi újjáépítő egysége dolgozik Uruzgánban, a magyar egység mellettük lát majd el feladatokat a tárca tájékoztatása szerint.

Mehetnek a keménylegények is

Nem kizárt ugyanakkor, hogy az a magyar különleges egység kapja a feladatot, amelynek felkészültségéről egy korábban a magyar NATO-szerepvállalást kritizáló brit politikus is elégedetten nyilatkozott szeptember elején. Ők a Szolnokon állomásozó különleges műveleti zászlóalj első százada. A század jövő ősztől Afganisztánban teljesít szolgálatot - közölte korábban a honvédelmi minisztérium.

A csapaterősítés ügyében Hollandia, az USA, valamint a NATO politikai és katonai vezetése egyaránt megkereste a kormányt. A tárca eredetileg csak 2009-től tervezte az afganisztáni magyar egységek által ellátott feladatok bővítését. A magyar katonák kiküldését mind az öt parlamenti párt támogatja - mondta a miniszter. Szekeres Imre november 5-én tájékoztatja a témáról az Országgyűlést. A miniszter ezt megelőzően - a mostani hétvégén - Afganisztánba látogat.

Az afgánok felkészítése

A miniszter szerint a NATO-nak meg kell teremtenie az önfenntartó biztonsági környezetet, vagyis hogy az afgán hadsereg és rendőrség vállalja át az ország biztonságának fenntartását. Ebben a megfigyelő-összekötő-kiképző feladatokat végző csoportok tevékenysége nagyon fontos, mert így lehet felkészíteni az afgán hadsereget. A hazai vezérkar szerint ugyanakkor Magyarországnak is szüksége van erre a tapasztalatra, mert a katonák később másutt is alkalmazhatják az itt megszerzett tudást.

Magyarország eközben folytatja a stabilizációs és újjáépítési programot északon, Baglánban. Jövő októbertől pedig hat hónapra a magyar lesz a kabuli nemzetközi repülőtér repülésirányításának vezető nemzete.

Ráuntak a többiek tétlenségére

A dél-afganisztáni harcok java jelenleg az amerikaiakra a britekre, a kanadaiakra és a hollandokra hárul, a találkozót is azért hívták össze, hogy a többi tagállamtól is komolyabb szerepvállalást csikarjanak ki a térségben. A BBC szerint kilenc ország ajánlott fel a mainál nagyobb csapatokat.

A NATO afganisztáni nehézségeire október elején egy brit elemzőközpont is felhívta a figyelmet. A Chatham House szerint a nyugati szövetségesek erőfeszítései csak korlátozott előrelépést hoztak az országban. A sikertelenség okát a NATO részéről az egységes stratégia hiányában és a tagállamok húzódozásában látták a kutatók, amelyek szerintük az egész szövetségi rendszert gyengítik.