Elháborúzta 300 milliárdnyi segélyét Afrika

Ugyanannyit vesztett Afrika 1990 és 2005 között a háborúkkal, mint amennyit ugyanezen időszak alatt nemzetközi segélyként kapott. Összesen körülbelül 300 milliárd dollárt költöttek háborúkra ebben a 15 évben.

"Afrika hiányzó milliárdjai" címmel publikált tanulmányt az Oxfam szegénység ellen küzdő nemzetközi szervezet, az IANSA fegyveres erőszak ellen harcoló szervezet. Ez az első alkalom, hogy felbecsülték az Afrikában dúló háborúk költségeit, GDP-re gyakorolt hatását. A tanulmányt az ENSZ fegyverkereskedelemről tartott konferenciáján ismertették.

A kutatás szerint egy polgárháború vagy egy felkelés körülbelül 15 százalékot ront egy afrikai ország gazdasági mutatóin. A kontinens 18 milliárd dollárt veszít egy évben a fegyveres konfliktusok miatt évente.

"A háborúk jelentik a legnagyobb veszélyt Afrika fejlődésére" - mondta Irungu Houghton, az Oxfam afrikai ügyekért felelős tanácsadója. "A számok sokkolóak. 18 milliárd dollár évente! Ennyi pénzből megoldhatnánk a HIV-problémát, megelőzhetnénk a maláriát, tiszta vizet adhatnánk mindenkinek, csodákat tehetnénk a higiénia és az oktatás területén" - tört ki Houghton.

A kutatók szerint a polgárháborúkban használt kalasnyikovok 95 százaléka Afrikán kívüli területekről érkezik. Az emberi jogokat sárba tipró harcosokat szintén Afrikán kívültről támogatják. "Ez az elemzés egyértelműen rámutat, hogy milyen drámai gazdasági következményei vannak a rosszul vagy alig szabályozott nemzetközi fegyverkereskedelemnek. Afrikaiként könyörgök minden afrikai kormánynak, és fegyvergyártónak, dolgozzanak ki egy hatékony egyezményt a fegyverkereskedelemről. Azok az országok, ahol gyártják ezeket a fegyvereket legalább olyan felelősek, mint azok, amelyek hajóikat adják, hogy szállítsák ezeket. Összefogás nélkül csak nőnek a költségek és a szenvedés" - mondta Joseph Dube, az IANSA Afrika-koordinátora.

1990 és 2005 között 23 afrikai országban volt valamilyen fegyveres konfliktus. Az Oxfam kutatói úgy számolták ki, hogy mennyi lenne ezeknek az országoknak a GDP-je (nemzeti összterméke), ha nem lettek volna fegyveres harcok, hogy hasonló nagyságú, teljesítőképességű, de békés országokkal vetették össze a mutatóikat. Például Guinea Bissau gazdaságának 1998-1999-es háború idején 5,24 százalékkal kellett volna nőnie, ehelyett 10,15 százalékkal romlottak az eredmények. Az ezzel a módszerrel számított eredmények ráadásul még mindig jobb képet mutatnak a valóságnál. Nem számol például a szomszéd országok gazdaságára gyakorolt hatással vagy a fegyveres konfliktusok miatt elinduló menekültek tömegével.

A háború sújtotta országokban az erőszak közvetlen költségei (a fegyverkezésre költött pénzek, a lerombolt infrastruktúra) eltörpülnek az elszalasztott lehetőségek okozta indirekt költségek mellett. Ide tartozik többek között a növekvő infláció, a hitelek, a magas munkanélküliség. A kutatók ideszámítják azt is, hogy a háború következményeitől többen - különösen nők és gyermekek - halnak meg, mint magában a háborúban.

Az Oxfam, az IANSA és más civil szervezetek követelik, hogy a kormányok dolgozzanak ki egy olyan egyezményt, amely megtiltaná a fegyverkereskedelmet, amennyiben annak célja, hogy sárba tiporják az emberi jogokat vagy aláássák egy-egy ország fejlődését.