Párizs megtette az első lépést a NATO felé

Vágólapra másolva!
Franciaország megtette az első lépést, hogy újra csatlakozzon a NATO katonai szervezetéhez. Több javaslatot is tett az észak-atlanti szervezet és az Európai Unió közötti formális kapcsolatokra. Az elsőre technikainak tűnő kezdeményezés azonban nyitánya annak a folyamatnak, amely Párizs visszatérését jelentheti a NATO-ba, Nicolas Sarkozy francia elnök kezdeményezésére - írja a The Independent. Franciaország 1966-ban lépett ki a NATO katonai szervezetéből, amikor Charles de Gaulle elnök kiutasította a szövetség főhadiszállását is Párizsból.
Vágólapra másolva!

Franciaország a NATO és az EU kapcsolatainak formalizálását szeretné abban a dokumentumban, amelyet az észak-atlanti szervezet brüsszeli főhadiszállására küldtek - írja a The Independent. Négyféle módon vonnák szorosabbra az EU és a NATO közötti információáramlást és a stratégiai együttgondolkodást.

Párizs azt javasolja, hogy az EU külpolitikai felelőse rendszeresen tájékoztassa a NATO Atlanti Tanácsát, míg a NATO-főtitkárt meghívnák az EU külügyminiszterek találkozójára. A NATO és az EU hadieszköz-beszerzéseivel foglalkozó részlegek között is együttműködést szeretnének és információcserét a két szervezet katasztrófaelhárítási ügynöksége között.

Teljes fordulat

Az elsőre technikainak tűnő javaslat azonban 180 fokos fordulatot jelez Párizs korábbi álláspontjához képest. Az elmúlt hetekben Nicolas Sarkozy francia elnök és Hervé Morin francia védelmi miniszter többször beszélt arról, hogy véget vetnek az ország négy évtizedes elszigeteltségének, és visszatérnek az amerikaiak dominálta szövetségbe.

Az elmúlt évtizedben Franciaország - Nagy-Britannia változó támogatásával - igyekezett a NATO-val párhuzamosan működő védelmi szervezetet létrehozni az EU-n belül. Párizs most azt mondja, a két szervezetnek kéz a kézben kellene együttműködnie - írja a The Independent.

De Gaulle öröksége

Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök 1966-ban lépett ki a NATO katonai szervezetéből és szólította fel a szövetséget, hogy főhadiszállását vigye el Párizsból, mert aggódott, hogy az egységes katonai irányítás égisze alatt az amerikaiak számukra fontos konfliktusokba rángatják bele a francia hadsereget.

A francia külpolitika a következő évtizedekben De Gaulle örökségén alapult: nyugati elkötelezettség, de nem szolgahű Amerika-pártiság. Várhatóan ez nem változik akkor sem, ha Franciaország visszatér a NATO-ba. Sarkozy azt ígérte, hogy külpolitikája nem lesz sem pro-amerikai, sem anti-amerikai.

Trójai faló

Míg De Gaulle a NATO-t tartotta az amerikai és brit érdekek trójai falovának Franciaországban, addig washingtoni vélemények szerint Sarkozy kezdeményezésével valójában továbbra is egy EU-erő kiépítését akarja, csak nem külső riválisként, hanem a NATO fészkében - írja a The Independent.

Jacques Chirac francia elnök még 1997-ben tett hasonló kísérletet a NATO-ba való visszatérésre, de ezért egy földközi-tengeri parancsnokság létrehozását kérte cserébe, amelyet az Egyesült Államok ellenzett. Sarkozy - a lap szerint - várhatóan hasonló kéréssel áll majd elő. A mostani francia lépéseket azonban Washingtonban és Londonban is üdvözlik. A francia hadsereg pedig régóta szeretne visszatérni a NATO katonai irányításába, mert úgy vélik: Franciaországot hátrányosan érintette, hogy kimaradt a stratégiai gondolkodás és a parancsnoki struktúrák fejlődéséből.