Rejtélyes tömegsírról vitáznak Moszkvában

Vágólapra másolva!
Lehet, hogy mégsem a 30-as évek terrorjának áldozataira bukkantak Moszkvában egy épület felújítása során. A részletes vizsgálat még várat magára, de a feltételezések szerint lehet, hogy az 1917-es forradalom során, vagy még korábban halt meg az a 34 ember, akiknek a maradványaira egy pincében bukkantak.
Vágólapra másolva!

Vita kerekedett a Moszkvában egy épület felújítása során talált emberi maradványokról: miközben az első szakértők úgy vélték, hogy a 30-as évek terrorjának áldozatait találták meg, az ügyészség nyomozati bizottságának nézete szerint a 34 személy jóval - mintegy 200 évvel - korábban hunyt el, amikor az épület helyén még temető volt, vagy éppenséggel az 1917-es forradalom idején.

A Komszomolszkaja Pravda pénteki számában úgy fogalmazott: nem tudni még, hogy a pestis, Rettegett Iván cár, vagy Sztálin áldozatait találták-e meg. A maradványok mellett egy pisztoly is előkerült, és az első közlések szerint a koponyákon közelről leadott lövés okozta sérülés látható.

Az ügyészség szerint azonban az időközben azonosított, 1903-as Browning pisztoly utalhat arra, hogy az áldozatok az 1917-es forradalom idején vesztették életüket. A fegyver mellett azonban semmilyen olyan tárgy - ruhamaradvány, cipő - nem került elő, amely elősegítené a rejtély megfejtését, és nem zárható ki, hogy a holttestek 1-2 évszázaddal korábban, vagy még régebben kerültek a föld alá.

Az ügyészség szerint azok az elváltozások a koponyákon, amelyeket közelről leadott lövések nyomának véltek, továbbá a csontokon látható más sérülések utalhatnak brutális kínzásokra is. A tüzetes vizsgálat legalább két hónapot vesz igénybe - közölte az ügyészség.

Hasonló leletekre már volt példa az orosz fővárosban: öt éve például a legfelső bíróságnak a belvárosi Povarszkaja utcán lévő épületében találtak emberi maradványokat. Abban az esetben egyértelműen a sztálini repressziók áldozatairól volt szó, amelyek során a 30-as években emberek millióit hurcolták el, vagy lőtték agyon.

A kulturális műemlék Seremetyevszkij Podvor, ahol az eltemetetteket találták, 1852-ben épült, majd 1917 után a katonai kollégium lett, amelyben számos későbbi marsall lakott, 1988-tól pedig itt működött a Znamja című lap szerkesztősége. Mihail Szaltikov-Scsedrin orosz író műveiben is szereplő épület a Nyikolszkaja utcában, az egykori KGB központi épületétől és a hírhedt Lubjanka börtöntől mintegy 400 méterre áll.