Hollandia már nem kockáztat népszavazást

A holland kormány úgy döntött pénteken, hogy népszavazás nélkül kívánja majd megerősíteni az Európai Unió készülő reformszerződését. Ez valamelyest javíthatja a szerződés érvényre jutásának esélyeit, mert a korábbi, ambiciózusabb integrációs törekvéseket megfogalmazó európai alkotmány éppen a holland és a francia népszavazási elutasítás miatt futott zátonyra 2005-ben.

Nem kockáztat népszavazást Hollandia az Európai Unió reformszerződéséről - így döntött pénteken a holland kormány. "A referendum nem szükséges" - mondta Jan Peter Balkenende miniszterelnök. Az európai alkotmány egyszerűsített és felvizezett változatának is nevezett reformszerződést a holland parlament szentesíti majd. Elvben ugyan a parlament is kezdeményezhet népszavazást, de ez nem valószínű, mert a szenátus bizonyára visszaverné ezt a kezdeményezést.

Egy pénteken közétett közvélemény-kutatási adat szerint a holland polgárok 58 százaléka azt szerette volna, ha tartanak népszavazást a kérdésben. Közülük 55 százalék igennel szavazott volna a reformszerződésre, tehát voltaképpen egyáltalán nem volt lefutott dolog, hogy egy esetleges népszavazáson elbukott volna az EU-szerződés. 2005-ben azonban a holland szavazók 62 százaléka utasította el az európai alkotmányt, mert kifogásolták az unió nemzetek feletti jellegének erősítését, és ellenezték az EU további bővítését.

Azzal, hogy Hollandia elállt a népszavazás gondolatától, egy kicsit fellélegezhetnek az uniós integrációpárti britek és dánok. A londoni és a koppenhágai kormányra nagy belső nyomás nehezedik, de nem akarnak népszavazást, mert félnek a valószínűsíthető elutasítástól. Írországban azonban alkotmányos kötelezettség lesz a referendum megtartása.

A reformszerződés tartalmában júniusban állapodtak meg a tagállamok, és az unió soros, portugál elnökségének reményei szerint az október 18-19-i lisszaboni EU-csúcsértekezleten el is lehet majd fogadni a dokumentumot. A szakértői szintű szövegezési munkák során felmerült értelmezési vitákat politikai szinten kell addig elsimítani. Így például egyelőre nem világos, hogy miként szerepeltetik majd a reformszerződésben az alapjogok chartáját, amellyel kapcsolatban a briteknek fenntartásaik vannak.

Azt sem tudni még, a lengyel kormány enged-e azon követeléséből, hogy ne csak a függelékben, hanem fajsúlyosabb helyen utaljanak egyes közös határozatok kisebbség általi megvétózásának lehetőségére. Lengyelországban a lisszaboni csúcs után néhány nappal tartanak parlamenti választásokat, és egyes uniós tisztségviselők szerint félő, hogy a lengyelek ezért keménykedni fognak.