Gyakorlatias okokkal magyarázza a külügy a vízumügyet

A kormány és a tárca pragmatikus hozzáállásával magyarázta a külügyi államtitkár, hogy miért nem csatlakozott Magyarország is az amerikai vízummal kapcsolatos törvény miatt tiltakozó hat kelet-európai országhoz. Előzőleg Szent-Iványi István SZDSZ-es politikus vonta kérdőre a külügyet emiatt.

Pragmatikus álláspontot képvisel az amerikai vízumról szóló törvénnyel kapcsolatban kormány és a tárca - közölte vasárnap Horváthné Fekszi Márta, a külügyminisztérium államtitkára. Előzőleg Szent-Iványi István, az SZDSZ külügyi kabinetjének vezetője közleményben vonta kérdőre a külügyet azért, amiért nem csatlakozott a George Bush által augusztus 3-án aláírt törvény ellen tiltakozó kelet-európai államokhoz.

Szent-Iványi István közleményében azt írta: lehetségesnek tarják, hogy a lépésnek van méltányolható indoka, "ezt azonban sem a kormány, sem a minisztérium a mai napig nem tárta a nyilvánosság elé". A politikus szerint pártja a transzatlanti kapcsolatok elkötelezett híve, ezért fontosnak tartanak minden olyan lépést, mely a vízummentesség mielőbbi megadását előmozdítja. Ráadásul ebben a nagyon fontos kérdésben immár tíz éve csak egy helyben járunk, legfőbb ideje tehát, hogy végre érdemi lépések történjenek - közölte.

A külügy szerint a mostani törvény kompromisszum, több hónapos kongresszusi és szenátusi tárgyalás végeredményeképpen jött létre. Az államtitkár szerint a tiltakozó nyilatkozatban nem szerepelt az a magyar érdek, hogy ne várjuk be a törvény végrehajtását célzó belső intézkedések - például a személyzetkiképzés, gépek telepítése - meghozatalát, amihez az amerikai fél értékelése szerint is másfél-két év kellhet.

Az államtitkár arra a kérdésre, hogy miért nem egyeztettek a koalíciós partnerrel, közölte, szakmai kérdésnek tekintik az ügyet. "Nem egy olyan kérdés, amiben koalíciós egyeztetést kellett volna folytatni" - idézte az MTI.

George Bush - miután a szenátus és a kongresszus nagy többséggel elfogadta - augusztus 3-án írta alá a terrorizmust megelőző óvintézkedések szigorításáról szóló törvényt - amely tartalmazza a vízummentesség kiterjesztésének lehetőségét is. A jogszabály szerint a vízummentesség megadásának feltétele többek között, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya ne haladja meg a tíz százalékot. Magyarország esetében tavaly ez a mutató 12,7 volt, de az arány folyamatosan csökken. A másik szempont a túltartózkodás, vagyis azok arányát is le kell szorítani, akik a vízumban megszabott időtartamnál tovább maradnak az Egyesült Államokban.

A vízummentességet élvező 27 országgal szemben jelenleg a kelet-európai államok polgárainak százdolláros díjat kell fizetniük a vízumkérelemért, meg kell jelenniük az amerikai konzulátusokon, és interjún kell részt venniük. A Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Csehország által aláírt múlt csütörtöki nyilatkozat szerint a vártnál kevesebbet nyújt az amerikai törvény.