Hatalmon marad a török kormánypárt

Vágólapra másolva!
A szavazatok csaknem felét besöpörte a törökországi előrehozott választásokon a kormányzó mérsékelt iszlamista párt. Az előrehozott voksolás célja az volt, hogy megoldja a súlyos politikai válságot, amely Erdogan kormányfő és a világi állami berendezkedés hívei, köztük a hadsereg között robbant ki, akik török intézményrendszert az iszlamizálástól féltik.
Vágólapra másolva!

A szavazatok 46 százalékát söpörte be a kormányzó, iszlám gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a vasárnapi előrehozott választásokon, 12 százalékot javítva öt évvel ezelőtti eredményükön. Az eredmény még nem hivatalos, eddig a voksok nyolcvan százalékát összesítették - közölte a CNN-Türk török televízió. A választások hivatalos végeredménye csak napok múlva várható.

Az AKP eredménye túlszárnyalta a közvélemény-kutatások előrejelzéseit, amelyek 40 százalék körüli eredményt valószínűsítettek. Recep Tayyip Erdogan kormányfő és az AKP, a közel 339 képviselői mandátummal ismét egyedül alakíthat kormányt. Erdogan vasárnap este gratulált pártja elsöprő győzelméhez, és egységre szólította fel honfitársait, valamint ígéretet tett arra, hogy a régi-új vezetés tiszteletben fogja tartani a világi eszméket.

A szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) 21, a Nacionalista Cselekvés Pártja (MHP) 14 százalékot szerzett. A három párt delegáltjain kívül még 28 független jelölt jutott be a parlamentbe, köztük 24 kurd. Miután az előző - kétpárti - parlament összetételéhez képest eggyel több párt között oszlanak meg a mandátumok, az AKP-nak az öt évvel ezelőtti választásoknál jobb mostani eredménye ellenére az eddigi 351-nél kevesebb - számítások szerint 339 - parlamenti hellyel kell beérnie. A CHP 112, az MHP 71 mandátumhoz jutott.

Hiányzik a kompromisszum kultúrája

Törökországban az eredeti tervek szerint novemberben került volna sor a voksolásra, de miután Erdogan nem tudta kieszközölni, hogy bizalmasa, Abdullah Gül külügyminiszter az elnöki posztra kerüljön, döntöttek az előrehozott választásokról. A voksolás célja, hogy megoldja azt a súlyos politikai válságot, amely Erdogan és a világi állami berendezkedés hívei, köztük a hadsereg között robbant ki. Ez utóbbiak ugyanis attól tartanak, hogy a kormány iszlamizálni akarja a törökországi intézményrendszert.

A Milliyet című napilap vasárnapi számában annak a reménynek adott hangot, hogy véget ér az ország politikai polarizációja és normalizálódik a légkör. A lap szerint Törökországban "hiányzik a kompromisszum kultúrája".

Kések és botok

A választásokkal összefüggésben több incidens tört ki az ország különböző pontjain, s ezeknek eddig 17 sebesültjük van. Hárman sebesültek meg - köztük egy súlyosan -, miután két, késekkel és botokkal felfegyverkezett csoport egymásnak támadt egy szavazóhelyiségben a délkeleti, kurd többségű Diyarbakir tartományban.

Ugyanennek a tartománynak egy másik falujában három embert megkéseltek, három másikat pedig kövekkel és botokkal sebeztek meg. További hat személy a keleti Sason, kettő pedig a déli Antalya tartományban szerzett sérüléseket rivális pártok híveinek összetűzéseiben.

A török parlament 550 tagú, a választásra jogosultak száma pedig 42,5 millió. Mivel közülük legalább 10 millióan szabadságon vannak, hatalmas forgalmi dugók alakultak ki a szavazásra hazatérők miatt. Mivel a török jog nem teszi lehetővé a külföldön való voksolást, több százezer külföldön - Németországban, Hollandiában, Svájcban - élő török már szombaton leadta szavazatát a török repülőtereken és határállomásokon.