Esélyt ad nekünk Afrika tragédiája

Vágólapra másolva!
Romantikus naplemente a Kilimandzsárónál, oroszlánok és szegénység - nagyjából így jellemezték a szakértők az átlagos magyar Afrika-képét. De mitől lenne ez más egy olyan országban, amely korábbi, nem túl szoros kapcsolatait is leépítette a rendszerváltás után? Egyáltalán, mi keresnivalója van Magyarországnak Afrikában? Néhány hete először látogatott magyar államfő Algériába, hogy "felelevenítse a régi barátságot". Göncz Kinga külügyminiszter pedig szintén "komoly történelmi hagyományok" megújításáról, "növekvő figyelemről" beszélt egy hónapja. Irány Afrika?
Vágólapra másolva!

Ironikus, hogy egy 19. századi magyar utazó, Teleki Sámuel gróf nevéhez kötik az utolsó fehér foltok eltüntetését Kelet-Afrika térképén, miközben a magyar Külügyminisztérium honlapjának Afrika térképén a fekete kontinens középső része szinte összefüggő fehér folt. Több olyan afrikai ország is van, ahol közel 30 éve hivatalosan nem járt magyar politikus. A nemzetközi média napirendjén szereplő Szudán, Szomália, Kongó és egy sor más kiemelt konfliktuszónának számító országgal pedig szinten semmilyen kapcsolata sincs Budapestnek.

Mégis, Göncz Kinga külügyminiszter - az Afrikai Unió által Afrika Nappá nyilvánított - május 25-én tartott beszédében azt mondta a budapesti afrikai diplomaták előtt, hogy Magyarország növekvő figyelmet fordít az Európán kívül térségekre, köztük Afrikára, amely "komoly együttműködési lehetőséget kínál". Néhány héttel később első alkalommal látogatott magyar államfő Algériába, ahol Sólyom László azt mondta, reméli, hogy a két ország viszonya "a kivételes rokonszenven" alapul majd.

Igazodás, kényszer

Az Afrika iránti érdeklődés a magyar külpolitika részéről "elsősorban igazodás az európai trendekhez" - mondta az [origo] kérdésére Kiss Judit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa. "Nem lehet drasztikusabb Afrika felé fordulásról beszélni. "A magyar külkereskedelem 70-80 százaléka az Európai Unió országaival zajlik, a fejlődő országok és ezen belül Afrika nagyon marginális ebből a szempontból" - mondta Kiss, de a civil szervezetek szerinte komoly változást értek el, így "Afrika bekúszott a köztudatba".

"Az új-Afrika politika nem jelenti, hogy 'arccal Afrika felé', a kontinens nem lesz prioritás" - mondta az [origo]-nak Várkonyi László, a Külügyminisztérium Afrikáért is felelős szakállamtitkára. "Az észak-afrikai arab országok ilyen szempontból más megítélés alá esnek: ők a mediterrán térséghez tartoznak, Európa szomszédai, velük hagyományosan is sok kapcsolata volt Magyarországnak" - tette hozzá, utalva Sólyom algériai útjának motivációira.

Ugyanakkor Várkonyi azt mondta, hogy a külügyben "többször beszélünk Afrikáról, mint valaha". Ennek oka, úgy tűnik, elsősorban az, hogy az Európai Uniónak fontos Afrika, és ezért Magyarországnak is foglalkoznia kell ennek a térségnek a fejlesztésével. "Van ilyen kényszer ezt nem tagadom" - ismerte el Várkonyi, aki szerint Magyarországnak is "jól felfogott érdeke" az afrikai szegénység felszámolása, az Európába tartó illegális migráció, és a terrorizmus megelőzése.

Távol Afrikától

Forrás: MTI
Teleki Sámuel állítólag gyarmatokat is kereshetett 1887-ben

Afrikáról azért is kezdtek mind többet beszélni a külügyben, mert az uniós tagság miatt, Magyarországnak 2008 és 2013 között 125 millió eurót (30,7 milliárd forint) kell befizetnie az Európai Fejlesztési Alapba (EDF), amely a fejlődő országokba - így az Afrikába - irányuló uniós támogatások egyik fő elosztója. Ebben az időszakban az EDF 22,68 milliárd eurót költ az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokra.

Ezt a pénzt - amelyet a kormány fizeti a brüsszeli alapba - magyar vállalatok és civil szervezetek költhetik el. Olyan tervekkel pályázhatnak, amelyek segítik majd az év végéig kitűzött fejlesztési célokat azokban az országokban, amelyeket Magyarország fejleszteni szeretne. Egybehangzó vélemények szerint ilyen lehet például a demokratikus átmenet tapasztalatainak átadása, az oktatás, vagy a mezőgazdaság fejlesztése.

Az eddig kijelölt 16 ilyen ország közül, azonban csak egy volt afrikai: Etiópia. "Ott már voltak gazdasági érdekeltségeink, ezért választottuk" - mondta Várkonyi. "Az EU jelezte, hogy szűkítsük a kört és ezen belül a súlypontot toljuk inkább Afrikába" - tette hozzá. Az új listát 2008. január 1-ig határozza meg a külügyminisztérium, Várkonyi ígérete szerint figyelembe veszik azokat az országokat is, amelyekben magyar civilszervezetek már most is - évek óta - dolgoznak.

Az újdonság varázsa

Forrás: EPA
Halat vagy hálót

Magyarország azonban előnyére is fordíthatja, hogy új játékos Afrikában. "Én azt tapasztaltam, hogy könnyebb a tudással segíteni, ha szegényebb, kisebb országból jön az ember" - mondta az [origo]-nak Haraszti Anna, aki Ghánában dolgozott önkéntesként egy amerikai szervet által épített iskolában. "Amíg azt hitték, hogy amerikai vagyok, csak pénzt akartak" - mondta a ghánai-togói határon fekvő, 2 ezer lakosú Kopeyia faluban matematikát tanító Haraszti.

"A helybeliek hozzáállása az volt, hogy nekik jár a segély, hiszen nekünk van miből adni" - tette hozzá. A lelkiismeretre apellált a világ egykori legnagyobb gyarmatbirodalmának számító Nagy-Britannia volt miniszterelnöke, Tony Blair is, amikor 2005-ben azt mondta: "Afrika sebhely a világ lelkiismeretén". Magyarországon ez az üzenet azonban nem túl hatásos: nem voltak gyarmatai, és az ország, saját anyagi helyzetét is - a nyugat-európai viszonyítás miatt - általában rossznak tartja.

Az Afrika iránti csekély érdeklődésre lehet magyarázat, hogy keveseknek van helyismerete, személyes kapcsolata, és Magyarországon viszonylag kevés afrikai bevándorló él. "Afrika mindig is messze volt Magyarországtól. A gyarmati múlt hiánya, és a hagyományosan proviniciális világkép miatt még mindig a romantikus sztereotípiák és a negatív bulvárhírek határozzák meg sok magyar Afrika-képét" - mondta az [origo]-nak Lerner Balázs antropológus, az Anthropolis Egyesület munkatársa.

Miért lehet fontos Afrika?

"Hosszútávon azonban probléma lesz Magyarországnak a 21. században, ha nem tud globálisan gondolkodni" - tette hozzá. A globális kérdéseknek pedig szinte melegágya Afrika: a szegénység, a járványok, a terrorizmus, a migráció problémái fokozottan vannak jelen a kontinensen. "Ez tanulási folyamat Magyarországnak is. Ha jó fejlesztési politikát sikerül kidolgozni, nyerhet Afrika, nyitottabbá válhat a világra a magyar társadalom, megerősödhetnek az ezzel foglalkozó civil szervezetek, és megnőhet a magyar diplomácia súlya a nemzetközi porondon" - mondta Lerner. "Ha nem, akkor marad a mostani bezárkózottság, a régi beidegződések" - tette hozzá.