Összecsaphatnak a hullámok az RMDSZ felett

Egyik minszterét korrupciós vádakkal támadják, a kormánykoalíció, amelynek ő is tagja, inog, egy esetleges előrehozott választás azzal fenyeget, hogy talán nem kerül be a parlamentbe - a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre rájár a rúd manapság, ráadásul saját szavazói körében is sok a kritikus hang. A párt frissen megválasztott ügyvezető elnöke bizakodó, de a pártelnök inkább lemond kormányfőhelyettesi tisztéről, hogy rendezze a sorokat. Az [origo] Erdélyben igyekezett utánajárni, valóban válságban van-e az RMDSZ.

"Gyurcsány elment?" - kapcsolódott be a Székelyudvarhely főterén folytatott beszélgetésbe felcsillanó szemmel a beszélgetésbe az egyik idős néni, meghallva hogy politikáról esik szó. A többiek nevetgélve tisztázták a helyzetet, de a közbevetett kérdés is jól jelzi, hogy sok erdélyi magyart jobban érdekel, mi történik Budapesten, mint Bukarestben. Pedig a román belpolitika is meglehetősen fordulatos mostanában, és különösen igaz ez a Románia Magyar Demokrata Szövetségre: egyik miniszterét korrupció gyanúja miatt felfüggesztették, és több más politikusa ellen is folyik korrupciós eljárás, ráadásul az a kisebbségben kormányzó kormánykoalíció, aminek ők is tagjai, erősen inog, és félő, hogy egy előrehozott választáson már nem kerülne be a parlamentbe a magyar párt.

Romániában szinte a 2004-es választások óta bírkózik egymással az azon még szövetségesként induló államfő és pártja (Demokrata Párt - PD), valamint az áltrala kinevezett kormányfő, Colin Popescu Taricenau és a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Mivel a kormánynak nem volt elegendő többsége, már 2005-ben felmerült, hogy az előrehozott választásokat kellene tartani (a következő választás hivatalosan 2008 őszén lenne).

Traian Basescu államfő azóta igyekszik a korai választást elérni abban a reményben, hogy - bizonyos választójogi változtatások segítségével - megerősödve koalíciós partnerek nélkül alakíthatna kormányt. Basescu és Tariceanu folyamatosan korrupcióval és visszaélésekkel vádolják egymást. Előbbi tavaly ősszel indított komolyabb offenzívát, amelynek során sikerült leszakítani a kormánykoalícióról a Konzervatív Pártot (PC). A PC egyik miniszterét ugyanis korrupcióval vádolták meg, és vele együtt az RMDSZ informatikai miniszterével szemben is hasonló vádakat fogalmaztak meg. Ezek szerint a politikus, Nagy Zsolt, bizalmas információkat juttatott egy nemzetközi tanácsadó cégnek, amelyik így jogosulatlan előnyhöz jutott a romániai privatizációban.

A politikai perpatvar egyik legutóbbi fejleménye az RMDSZ-es miniszter június 11-i felfüggesztése. A Nagy Zsolt ellen kémkedés és hazaárulás miatt tavaly év végén kezdeményezett eljárás megindítása több mint három hónapig húzódott, és végül - bár konkrét bizonyítékkal nem állt elő az ügyészség - az államfő márciusban elrendelte a vizsgálatot.

Kinek ez a cirkusz?

Maga Nagy azt állítja, a támadás mögött Traian Basescu román államfő áll, célja pedig "az RMDSZ-en ütni" rajta keresztül. Az [origo]-nak telefonon nyilatkozó politikus szerint a támadás politikai voltára utal, hogy az ügyészség bizonyítékok hiányában nem javasolta az eljárás megindítását, Basescu mégis zöld utat adott. Árulkodónak tartja Nagy azt is, hogy míg kezdetben kémkedésről és hazaárulásról volt szó, az eljárás elindulásakor már "csak" bűnszövetkezet morális támogatása volt a vád.

A romániai magyar politikus szerint erre utal az időzítés is, például az eljárásra akkor bólintott rá az államfő, amikor a kormány elhalasztotta a május 13-ra tervezett európai parlamenti választásokat, felfüggeszteni pedig azután függesztette fel, hogy hiába próbálta rávenni az RMDSZ-t, lépjen ki a kormányból, a párt elutasította a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.

Az RMDSZ-t azonban nem csak a gyanús ügyek miatt érik támadások. A román pártoknak például - a kolozsvári Szabadság című lap szerint -, elegük van abból, hogy magyar párt lassan 12 éve áll a hatalom közelében, és mindig velük kell alkudozni. Az RMDSZ 1996 és 2000 között tagja volt az eleinte Victor Ciorbea által vezetett és szinte folyamatos politikai válsággal küzdő koalíciónak, 2000 és 2004 között pedig kívülről támogatta a számos korrupciós üggyel vádolt Nastase kormányt. Ráadásul újabb támadások zúdultak a pártra azután is, hogy a Nagy és más RMDSZ-esek elleni eljárások miatt a magyar külügy jelezte aggodalmát a budapesti román nagykövetnek.

Az ingatag, kisebbségben kormányzó koalícióban küzdő párttal saját választói közül is többen elégedetlenek, de legalábbis közönyösek. Ezt jelzi, hogy a Székelyudvarhely középpontjában megszólított emberek jelentős részét hidegen hagyják a bukaresti fejlemények. "Nem vagyok otthon a témában... Nem vagyok tisztában a politikával..." - jöttek az elutasító válaszok, miközben a Kossuth Lajos utcán terjedő enyhe égett gumiszagból kikeveredve a főtérre keveredtünk. Az itt tuják árnyékában tanyázó idősek már közlékenyebbnek bizonyultak. Bár a kémügy őket is csak mérsékelten érdekelte, azt már nagyra értékelték, hogy a magyar külügy jelezte aggályait a magyar miniszter - és vele együtt több RMDSZ-es politikus - ellen indult eljárások miatt múlt szerdán.

Azt, hogy az erdélyi magyarok közül sokakat jobban érdeklik a magyarországi történések a románnál, alátámasztja Kelemen Attila megjegyzése is, aki szerint a körülbelül 300 bukaresti magyar politikus eltávolodott választóitól. A transindex nevű romániai magyar internetes hírportál tulajdonosa szerint erre utal például, hogy a párt nem tudta kommunikálni, hogy a jelenlegi ciklus alatt az előző 15 évhez képest soha nem látott mértékű fejlesztési pénz jutott Erdélybe, utak épültek, intézmények jöttek létre. Eközben az [origo] által megkérdezett székelyudvarhelyi öregek azzal intézik el a magyar pártot, hogy "Nem kérik ki a nép véleményét, nem világosítanak fel."

"Nem kérik ki a nép véleményét"

A kommunikációs problémákat elismerte a párt frissen megválasztott ügyvezető elnöke Kelemen Hunor is. Mint az [origo]-nak telefonon elmondta, több arc, több hang, több vélemény kell a pártba, jelen lenni nem csak a rádióban, de az interneten is. Az ügyvezető elnök úgy vélte, 17 év alatt sokminden megváltozott, például a választók prioritásai, ma már a szociális jellegű kérdések állnak az élen, meg a korrupció elleni küzdelem, míg például az autonómia a 7-9. helyre szorult.

Van olyan azonban, akit elért az RMDSZ. A huszonéves Zoli Csíkszeredán például tisztában van vele, mennyi fejlesztési pénz jutott a térségbe, és az kinek is köszönhető. A városba vezető, festői tájakon kanyargó országút valóban elsőosztályú, éles kontrasztban áll ugyanakkor a Segesvárról Székelyudvarhelyre vezető, keskeny, hepehupás úttal, amelyet számos, csak táblával jelzett, a járművek futóműveinek komoly próbatételt jelentő vasúti átkelő tarkít.

Az egy civil szervezetnél dolgozó és a nagypolitika iránt komolyabb érdeklődést mutató fiatal - szerinte is koholtak a magyar miniszter elleni vádak - azonban így sem teljesen, "csak 75 százalékban" elégedett az RMDSZ-szel. Ő nemzedékváltást szeretne, "pár ember félreállhatna már" - mondja Csíkszereda tízemeletes toronyházak övezte központjában, miközben a "Fehér Ház" (a szakszevezeti kultúrház) előtti hatalmas lekövezett placcon a teret övező lépcsőrosokon gyakorló BMX-esek és gördeszkások ugrásainak zaja visszhangzik.

"Nemzedéki erőtérről" beszélt korábban Kelemen Attila is, aki szerint több fiatal kellene a pártba, amelynek idősebb politikusainak irodáiban például egyáltalán nincs számítógép. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint ez már folyamatban van. Van egy fiatalítási hullám - állítja, hozzátette azonban, hogy a fiatalítás egy folyamat, nem lehet úgy, hogy "legéppuskázunk mindenkit, aki 50 éven felüli". Ő több miniszterrel együtt is az újabb generációhoz tartozik, ugyanakkor elismerte, jó néhány politikus már nagyon régóta az első vonalban van, az emberek pedig megunják a hosszú ideje látott arcokat.

Kelemen Attila nemzedéki erőtérről beszélt

A transindexes Kelemen Attila szerint arra is van esély ugyanakkor, hogy a magyar szavazókat, magyar jelöltek indításával osztják meg a román pártok. Kelemen Hunor azonban úgy vélte, ennek nincs reális veszélye, "mincs olyan román párt, amely bármit is ajánlana a nemzetiségi szavazóknak". Többnyire nacionalista vagy a szavazatszerzés érdekében nacionalista retorikához folyamodó pártok ezek szerinte.

Fenntartással kezeli a politikus a közvélemény-kutatási adatokat is, amelyek (egy áprilisi elmérés) szerint a magyar párt épphogy eléri a parlamenti küszöböt, így nagy az esélye, hogy egy esetleges előrehozott választáson esetleg nem kerül be a törvényhozásba. Az ügyvezető elnök úgy véli, nem lehet reprezentatív a magyarokra vonatkozóan az a felmérés, amely 1100 fős mintájába 50-60 magyar kerül bele, és előfordulhat, hogy ők is ugyanabból a választókörzetből.

Kelemen Hunor ugyan bizakodó, de jól jelzi a problémákat, hogy Markó Béla pártelnök bejelentette, július 3-án lemond kormányfőhelyettesi posztjáról, hogy a párt belső ügyeire koncentrálhasson. A pártelnök elsősorban a májusi, Traian Basescu menesztéséről szóló sikertelen népszavazás által felvetett problémákat igykeszik orvosolni. A párt Basescu menesztésére buzdító kampánya ugyanis nem ért célt, a magyarok közül alig néhányan szavaztak, közülük is a többség nemmel.