Elhunyt Borisz Jelcin

Hétfőn meghalt Borisz Jelcin. Az orosz történelem első szabadon választott vezetője 76 évet élt. Jelcin elnöksége alatt jelentősen romlott az orosz életszínvonal a gazdasági reformok következményeként, de az ő nevéhez fűződik az erős elnöki hatalom megteremtése is. Nyolcéves elnökségébe belefért egy puccs megakadályozása, az orosz parlamentben meghúzódó ellenfeleinek a lövetése, de a nyilvános rokizás is. Visszavonulását az előző évezred utolsó napján jelentette be.

Elhunyt Borisz Jelcin volt orosz elnök - közölték orosz hírügynökségek. Az elnök 76 évet élt. A Kreml szóvivője megerősítette a halálhírt, az Interfax orosz hírügynökség kórházi forrásokra hivatkozva azt közölte: megállt a volt elnök szíve. Jelcint korábban kezelték szívproblémákkal, 1996-os újraválasztását követően ötszörös bypass szívműtétet hajtottak végre rajta.

Jelcin volt az orosz történelem első szabadon választott államfője. Az ő nevéhez fűződik a Szovjetunió megszűnése és a kommunista párt betiltása.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzeti gyásznapot hirdetett április 25-ére Borisz Jelcin temetése napjára. Emiatt csütörtökre halasztották Putyin hagyományos éves parlamenti beszédét is.

A barátságos trolizó

Az 1931. február 1-jén egy szverdlovszki (mai nevén jekatyerinburgi) területen fekvő faluban született Jelcin műszaki főiskolát végzett, sokáig építkezéseken dolgozott, és 1961-ben lépett be a kommunista pártba, hét évvel később már területi osztályvezető volt szülőföldjén. 1976-tól ugyanitt volt első titkár, s ebben a minőségében 1984-ben tagja lett a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének. A felsőbb vezetés körébe Mihail Gorbacsovnak köszönhetően emelkedett.

A moszkvai pártvezetés élére 1985 legvégén került. Az emberek közé leereszkedő, közvetlen (előfordult, hogy testőrök nélkül trolizgatott Moszkvában), a szervezetlenség, a korrupció és a kiváltságok ellen könyörtelen harcot hirdető Jelcin hamar népszerű lett, két évvel később azonban leváltották.

1989 márciusában a moszkvai egyes számú választókörzetben elsöprő többséggel választották be az akkor létrehozott új típusú szovjet parlamentbe, a Népi Küldöttek Kongresszusába. Egy évvel később kilépett az SZKP-ból, hogy pártkötöttségektől mentesen valósíthassa meg a bevezetendő gazdasági és politikai reformokkal kapcsolatos elképzeléseit.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=p8z3tf1Td5NcLEQO

Jelcin ropja

Jelcin jelentős többséggel, 57 százalékos szavazataránnyal került az orosz elnöki posztra 1991-ben. Hatalma és befolyása ekkor teljesedett ki. Bár az 1991-es puccs idején még megmentette Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár államfői hatalmát, decemberben (a fehérorosz és az ukrán államfővel együtt) maga jelentette be a Szovjetunió végét.

A vasmarkú elnök

Jelcin 1999-ig vezette az Orosz Föderációt. Kezdeti népszerűségét azonban soha nem nyerte vissza, volt olyan időszak, hogy mindössze az oroszok két százaléka mondta róla azt: kedveli. Elnökségének időszakát sokan hozzák összefüggésbe a széles körű korrupcióval, gazdasági válsággal, politikai és szociális problémákkal. Az általa 1992-ben bevezetett gazdasági reformokat okolják sokan azért, hogy miattuk az orosz társadalom szinte minden rétegében jelentősen esett az életszínvonal - írja róla a Wikipédia.

Az ő elnöksége alatt, 1994-ben indult a csecsenföldi hadjárat, amit három évvel később Jelcin számára vereséggel felérő egyezmény zárt le. Az ő idején hajtották végre azokat a nagyszabású privatizációs eljárásokat is, amelyek új orosz gazdasági elit felemelkedését tették lehetővé.

Jelcint egészségi állapota az 1990-es évek végére megromlott, alkoholizmussal is megvádolták. Szívgyengeségéhez más egyéb bajok (krónikus középfül- és arcüreggyulladás, májzsugor, veseelégtelenség) is párosultak. Szívinfarktusa után 1997 elején újra munkába állt, de egészségi állapota végleg megrendült, munkáját sokszor kényszerült megszakítani kórházi kezelések miatt. 1999-ben nevezte ki miniszterelnöknek az erős kéz politikáját ígérő Vlagyimir Putyint, és a következő évben átadta neki az elnöki hatalmat is. Visszavonulását a 20. század utolsó napján jelentette be, utódja az elnöki poszton Vlagyimir Putyin lett.

Jelcin több látványos akcióról is emlékezetes. 1991 augusztusában például egy tank tetején szónokolt a Mihail Gorbacsov elmozdításával kísérletező katonai vezetés ellen tiltakozó tömeghez. 1993-ban ágyúval lövette szét a vele szembeforduló parlamentet - írja róla az MTI. Az 1996-os választási kampányban pedig még rokizott is, hogy belopja magát a választók szívébe.

Nem volt tolmácsa a magyar parlamentben

Jelcin 1992 novemberében Magyarországon járt, és felszólalt a parlamentben. A költségvetési vitát szakította meg beszéde, de csak azok érthették, akik beszéltek oroszul, egy technikai hiba miatt ugyanis elmaradt a tolmácsolás. Később azonban a képviselők megkapták a beszéd fordítását.

Jelcin beszélt az 1956-os forradalomról. Keserű az a tudat, hogy a Kreml vezetőinek parancsára orosz katonákat is belerángattak a tragikus eseményekbe - fogalmazott. "Ma fejet hajtunk 1956 minden áldozata előtt" - tette hozzá az orosz elnök az MTI akkori beszámolója szerint.

"Nem volt egyértelmű egyéniség"

Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök részvétét fejezte ki Jelcin özvegyének, de elismerte a köztük fennállt nagy nézeteltéréseket, amelyeket a peresztrojka ellenfelei kihasználtak és amelyek az 1991-es kommunista puccs megkísérlőinek kezére játszottak. A puccs ideje azonban Jelcin nagy pillanata volt, amikor bátran védelmezte a demokratikus változásokat - közölte az Eho Moszkvi rádióban Gorbacsov, aki szerint Jelcint a hatalom iránti szenvedélye ezután saját stratégiájának keresztülvitelére indította: Jelcin úgy gondolta, hogy Oroszország könnyebben valósíthatja meg a reformokat, ha megszabadul a többi szovjet köztársaság terhétől - mondta Gorbacsov.

"Jelcin egész korszakot jelentett a történelmünkben. Nem volt egyértelmű egyéniség, de olyan, aki nagy felelősséget vállalt Oroszország sorsáért. Nem engedte a polgárháború kitörését, kockára tette a karrierjét. Végül képes volt önként távozni az elnöki posztról és utat engedni egy új irányvonalnak" - momdta róla Szergej Sztyepasin volt miniszterelnök, az orosz számvevőszék elnöke.

Jelcin szabadságot adott az orosz állampolgároknak Borisz Nyemcov volt miniszterelnök-helyettes szerint, aki úgy vélte, az elhunyt államfő által előmozdított vívmányokat - a szabad sajtót, a többpártrendszert, a(z oroszországi tagköztársaságok közötti) föderatív kapcsolatokat, a politikai versengést, a helyi önkormányzat védelmét - utóda, Vlagyimir Putyin elnöksége alatt felszámolják - jelentette az MTI.