Utcára viszik híveiket a kakaskodó ukrán vezetők

Vágólapra másolva!
Két nagy demonstrációt is szerveznek Kijevben: az egyiket az államfő ellen, a másikat mellette. Viktor Juscsenko parlamentet feloszlató döntését alkotmányellenesnek tartja és ezért annak ellenszegül mind a törvényhozás, mind a nagy riválisa, Viktor Janukovics vezette kormány. Az államfő előrehozott választást szorgalmaz, a kormányfő rendkívüli elnökválasztással fenyegetőzik, de szerdán már engedményeket is kilátásba helyezett az elnöki rendelet visszavonásáért cserébe.
Vágólapra másolva!

Két szónoki emelvényt is ácsolnak Kijev központjában: az egyiket Viktor Janukovics minszterelnök, a másikat Viktor Juscsenko államfő hívei készítik. A két politikus és táboraik között egyre nagyobb ellentét feszül, miután az államfő többségi jóváhagyás nélkül, rendeletben oszlatta fel a törvényhozást, aminek azonban sem a parlament, sem a kormány nem hajlandó eleget tenni.

Kijevben jelentős rendőri erőket vontak össze, hogy megakadályozzák a főtéren hétfő óta táborozó Janukovics-hívek és az államfő támogatói közötti összecsapást. A Janukovics vezette kormány hívei nagyszabású tüntetésre készülnek Juscsenko ellen, máris több ezren gyűltek össze a parlament épülete előtt, de Juscsenko is mozgósította saját híveit.

A politikai válságot a Nyugat-barátként számon tartott Juscsenko parlamentet feloszlató rendelete váltotta ki, aki ezzel akarja elejét venni, hogy az oroszbarátként emlegetett Viktor Janukovics elszipkázza támogatóit a parlamentben, többségre tegyen szert, aminek segítségével tovább kurtíthatja az államelnök amúgy is csökkentett jogkörét, például elveheti vétójogát.

Elnöki nyomás az alkotmánybíróságon?

Juscsenko szerint Janukovicsék alkotmányellenesen növelik táborukat, amikor egyesével csábítják át az ellenzéki képviselőket a kormánykoalícióba. Janukovicsék szerint azonban Juscsenko az, aki alkotmányellenesen cselekedett a parlamentet feloszlató rendelet kiadásával. A felek jelenleg az ukrán alkotmánybíróság döntésére várnak, amely arról dönt, alkotmányos volt-e az államfő hétfői lépése.

Janukovics szerdán azzal vádolta az elnököt, hogy nyomást gyakorol az alkotmánybíróságra, és a testület elnöke emiatt akar lemondani. A kancelláriaminisztérium szerint azonban az alkotmánybíróság tagjai nem fogadták el az elnök lemondását, így a testület megkezdte a beadvány tárgyalását.

Kedden a két politikus személyesen is találkozott, ám nem jutottak dűlőre a Juscsenko által május 27-re javasolt előrehozott választások ügyében. A kormányfő ráadásul a parlament előtt elmondott beszédében azzal fenyegetőzött, hogy ha az államfő továbbra is ragaszkodik az előre hozott választásokhoz, akkor rendkívüli elnökválasztást fognak kezdeményezni.

Engedmények a visszavonásért cserébe

Szerdán ugyanakkor a kormányfő engedményekkel akarta rábírni az elnököt a rendelet visszavonására. Közölte, kész eleget tenni fő kérésének, hogy megakadályozzák a képviselők kormánypárti táborba történő átcsábítását. Ezen kívül készek módosítani a "narancsszínű forradalom" után elfogadott alkotmánymódosítást, amely jelentősen csökkenti az elnök jogkörét, valamint törvényben rögzítik a kormányalakításkor aláírt nemzeti egységokmányban foglaltakat, amelyben Janukovics vállalta, hogy tiszteletben tartja az elnök Nyugat-barát külpolitikáját.

A feszült helyzetet jól jellemzi, hogy már szóba került a hadsereg is. Előbb a védelmi miniszter jelentette be, hogy a katonaság az államfő mellett áll, majd Juscsenko közölte: mint a hadsereg főparancsnoka, nem engedi, hogy katonai erőt alkalmazzanak az országban.

MTI/[origo]