Kelet és Nyugat között hintázik Ukrajna

Budapesten tárgyalt Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök, aki miatt Ukrajnában kitört a "narancsos forradalomnak" nevezett tüntetéssorozat a 2004-es elnökválasztást követően. A Kreml-párti Janukovics végül elismerte a Nyugat-barát Viktor Juscsenko győzelmét. A sors fintora, hogy a tavalyi választások nyomán ismét kormányfő lett. Magyarország számára se mindegy, hogy merre viszi Ukrajnát a politikai társbérlet: Keletre vagy Nyugatra.

Bár Ukrajna Magyarország legnagyobb szomszédja és Kijev autóval nagyjából olyan közel van Budapesthez, mint Strasbourg, Viktor Janukovics keddi látogatása előtt ukrán miniszterelnök utoljára 2001 augusztusában járt Budapesten. Kijevvel hivatalosan ezt követően is "jó volt a viszony", és alacsonyabb szintű látogatásokat tartottak is.

Deák András György, a Külügyminisztérium új stratégiájának Ukrajnát is érintő részét jegyző külpolitikai szakértő tanulmánya azonban megerősíti, hogy a magyar külpolitikának célszerű lenne a jelenleginél nagyobb hangsúlyt fektetni a keleti szomszédra. Deák szerint a magyar külpolitikának hosszú távú, "küldetésszerű víziókat" kellene felvázolnia szomszédaival fenntartott viszonyában.

Ukrajna esetében a konszolidáció és az európai felzárkózás támogatása lehetne a cél - írja Deák, aki szerint mivel rövid távon nem várható Kijev társult EU tagsága sem, ezért az uniós szomszédságpolitika gyakorlatiasabb vonalát kell követni Ukrajnával szemben. Az európai forrásokat - elsősorban az olcsó munkaerő miatti kiszervezésekkel gazdaságilag fontossá váló - Kárpátaljára és a Kijev felé tartó tranzitútvonalakra kellene összpontosítani. Sürgetni kell az ukrajnai kőolaj- és földgázhálózat felújítását, és a tiszai árvizek miatt a vízügyi együttműködés erősítését.

A mostani Janukovics-látogatáson az idei évre vonatkozó cselekvési tervet írt alá a magyar és az ukrán kormányfő: a dokumentum az energiabiztonság ügyét, valamint a logisztikai és közlekedési együttműködés kérdését állítja a középpontba. Megállapodtak az árvízvédelemről, határátkelők nyitásáról, Záhony fejlesztéséről, és a Budapest-Kijev InterCity vonattal a menetidő felére csökkentéséről. "Soha nem látott intenzitású együttműködés kezdődött a két ország között" - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Merre billen az inga

Fontos kérdés lesz, hogy a Moszkva és a nyugati integráció között hintázó Ukrajna kiköt-e valamelyik parton. A korábban Moszkva-barát Viktor Janukovicsot négy hónapnyi alkudozás után nevezte ki kormányfőnek Juscsenko elnök, miután riválisa a 2006 márciusi parlamenti választáson első helyen végzett.

"A két Viktor alkotta hatalmi tengely akár stabilizálhatja is az országot, összekötve a keleti és a nyugati országrészeket. A gazdaságpolitika is ésszerűbbé válhat. Az elnök most a nyugati közeledés elfogadására akarja rávenni Janukovicsot. Máskülönben káosz lesz" - kommentálta az Economist Juscsenko és Janukovics társbérletét.

Míg sokan szimpatizálnak a nyugati integráció politikájával, nem könnyíti Juscsenko helyzetét, hogy az EU tagjelölti státusának eléréséért mutatott kezdeti lelkesedést igyekeztek lehűteni az európai vezetők, és inkább elmélyített együttműködésről beszélnek. A Kreml pedig időről időre emlékezteti Kijevet, hogy Oroszország a szomszédban van: a Gazprom tavaly négyszeresére akarta emelni az Ukrajnának eladott földgáz árát, kisebb pánikot okozva a leállt szállítások miatt Magyarországon és az EU-ban is.

Nehéz idők

Viktor Juscsenko ukrán elnök 2005-ös beiktatásáig Magyarországnak sem volt könnyű szorosabbra fűzni kapcsolatait Ukrajnával. 2002-től kezdve ugyanis egyre hűvösebbre fordult az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonya Kijevvel. Az 1994 óta hatalmon lévő Leonyid Kucsma ukrán elnököt - egyebek mellett - választási csalással, korrupcióval, radar-előrejelző rendszer iraki eladásával és egy újságíró meggyilkolásában való részvétellel is vádolták. Kucsma tagadott minden ellene felhozott vádat.

A feszült viszony csúcspontján Kucsma annyira nem kívánatos személlyé vált több nyugati országban, hogy a 2004-es isztambuli NATO-csúcson például meghívás nélkül állított be az állam- és kormányfők vacsorájára, akik az Ukrajna-NATO tanács megbeszélésére érkező Kucsma mellőzésével is jelezni akarták: aggódnak az ukrajnai demokrácia és az ukrán elnök politikája miatt.

Kelet-Nyugat

Az Európai Unió a Nyugat-barát Viktor Juscsenko elnökjelöltet támogatta a 2004-es ukrán elnökválasztáson. Ellenfele, a Budapestre most miniszterelnökként érkező Viktor Janukovics mellett viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök kampányolt. Az EU és a Kreml Ukrajnáért folytatott küzdelmét többen a hidegháborús évek közvetett háborúihoz hasonlították, amikor a szembenálló felek egy harmadik országban csaptak össze.

A 2004 novemberében tartott voksoláson - a hivatalos eredmények szerint - a Moszkva-barát politikával kampányoló Janukovics győzött, Juscsenko ellenzéki támogatói azonban választási csalással vádolták a visszavonuló Kucsma elnök jelöltjét. A választási kampányban dioxinmérgezést szenvedett Juscsenko hívei narancsszínbe öltözve, hetekig tartó tüntetéseken követelték a szavazás újbóli megtartását, ami Aleksander Kwasniewski lengyel elnök és Javier Solana, az EU külpolitikai vezetőjének közvetítése nyomán decemberben történt meg.

Pápák és prókátorok

Az új szavazás már Viktor Juscsenko győzelmét hozta, és ezt követően a magyar diplomácia is aktivizálta magát. Juscsenko beiktatási ünnepségén már Mádl Ferenc köztársasági elnök is részt vett 2005 januárjában. Néhány héttel később Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az új ukrán kormány első külföldi vendége volt, majd márciusban Julia Tyimosenko ukrán kormányfővel tárgyalt Gyurcsány Budapesten.

A bírálók szerint azonban a magyar diplomácia nem mutatkozott túlságosan aktívnak az ukrán politikai válság rendezésében annak ellenére, hogy Ukrajna stabilitása fontos érdeke Magyarországnak. Gyurcsány Ferenc akkoriban azt mondta, hogy Ukrajnába - Kwasniewski és Solana mellett - "nem kellettek közvetítők, fogadatlan prókátorok". "Nem segít Ukrajnán, ha a környező országok további politikai nyomást gyakorolnak rájuk. Nem bánom, hogy Magyarország nem akart pápább lenni a pápánál ebben az ügyben" - mondta Gyurcsány a BBC magyar adásának 2004 decemberében.

Izsák Dániel