A magyar diplomácia vezetője úgy fogalmazott, hogy Budapest kiegyensúlyozottabb földrajzi irányultságú együttműködési politikát szeretne megvalósítani, amely kiterjedne Afrikára, Ázsiára és Latin-Amerikára is. Magyarország a gazdasági kapcsolatokat is erősíteni kívánja Afrikával, amit a külügyminiszter az ehhez a kontinenshez fűződő kapcsolatok történetében "új korszak kezdetének" nevezett.
Göncz Kinga felszólalásában "minőségi változást" hirdetett meg a magyar külpolitika "hatókörének" bővítésében, miután az ország teljes mértékben integrálódott az EU és a NATO szervezetébe. Hozzátette, ennek része a hangsúlyosabb magyar jelenlét az ENSZ intézményeiben. A külügyminiszter úgy látja, hogy a Biztonsági Tanács reformját illetően az volna a legjobb megoldás, ha a BT-tagsági helyek száma "kiegyensúlyozott mértékben növekedne".
A legsürgetőbb megoldást igénylő nemzetközi kérdések között említette Koszovó státusát. Hangsúlyozta: a Balkán békéje és stabilitása kiemelkedő fontosságú Magyarország és Európa egésze számára egyaránt.
Kitért arra is, hogy Magyarország elkötelezett Afganisztán újjáépítése terén. Méltatta a magyar katonai kontingens és a segélymunkások sikeres tevékenységét, hangsúlyozva, hogy az Afganisztáni szerepvállalás széles politikai támogatást élvez a magyar parlamentben.
A külügyminiszter asszony - aki tavaly szólalt fel először az ENSZ Közgyűlésben - idén is megjegyezte: a nőket "hatékonyabban be kell vonni" a döntéshozatali folyamatokba országos és nemzetközi szinten egyaránt.