Ítéletet hirdetnek a madridi vonatrobbantásról

Vágólapra másolva!
Megölt 191 embert, megbuktatott egy kormányt, és Európába hozta az al-Kaida háborúját: a 2004 március 11-i madridi vonatrobbantás-sorozat a legsúlyosabb terrormerénylet volt Európában az elmúlt két évtizedben. A robbantással vádolt 29 férfi ügyében várhatóan szerdán hoznak ítéletet. Három és fél évvel a merénylet után - amelyben 1500 ember sérült meg - azonban továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés, a spanyol politikusok pedig mintha inkább magukkal lennének elfoglalva.
Vágólapra másolva!

Spanyolországban feszült figyelemmel várják a bírósági ítéletet annak a 29 férfinak az ügyében, akiket a madridi vonatrobbantások miatt vádolnak. A 2004 március 11-i robbantás - pontosan két és fél évvel a New York és Washington elleni támadások után - példanélküli volt a baszk ETA robbantásaihoz szokott országban.

A reggeli csúcsforgalomban négy, zsúfolt elővárosi vonatot robbantottak fel, 191 ember meghalt, több mint 1500 megsebesült. Ez volt a legsúlyosabb terrorcselekmény Európában 1988, a Pan Am légitársaság gépének Lockerbie feletti felrobbantása óta, amelyben 270-en haltak meg.

A fél évig tartó tárgyalás - amely az egyik legnagyobb per a spanyol jogtörténetben - vádlottainak többsége marokkói, de vannak köztük spanyolok is, akik állítólag robbanószert adtak a merénylethez. A vád: többrendbeli gyilkosság és terrorcselekmények elkövetése.

Ha bűnösnek találják őket, sokuk életfogytig tartó börtönbüntetésre számíthat. Mindegyik vádlott ártatlannak vallotta magát. Hét fontos gyanúsított azonban néhány hónappal a merénylet után meghalt, amikor a rendőrségi rajtaütés közben felrobbantották magukat madridi rejtekhelyükön.

Alvajárók

A merénylet egyik túlélője a 22 éves, egyetemista Antonio Utrera az egyik felrobbantott vonaton utazott, és a robbanás következtében fél oldalára lebénult. "A robbanás után az emberek úgy viselkedtek, mint az alvajárók: csak kóvályogtak, mintha nem is lettek volna ott... olyan volt, mint egy háborúban" - idézte fel emlékeit Utrera a BBC-nek. Mint mondja, az ítélettől megnyugvást és igazságszolgáltatást remél: "ami elveszett, már nem kapom vissza, mint ahogy azok se kapják vissza az életüket, akik meghaltak, de remélem, legalább a felelősöket elítélik".

Forrás: EPA
Az egyik felrobbantott madridi vonat

Az ügyész, Olga Sanchez úgy véli, hogy az ítélet segíthet pontosítani, hogy mi történt 2004. március 11-én. "A bíróság ki fogja mondani, hogy a robbantásokat egy al-Kaida inspirálta, helyi, iszlám militánsokból álló csoport követte el" - mondta. Szerinte ez nem csak Spanyolországnak fontos: "ez az ítélet iránytű lesz az egész világnak, megmutatja, hogy még ha az igazságszolgáltatás malmai néha lassan őrölnek is, előbb-utóbb elítélik a felelősöket" - mondta Sanchez. A magabiztos nyilatkozat ellenére azonban a bizonyítékok többségét feltételezett találkozók és beszélgetések jelentik.

Az egyiptomi

A merénylet állítólagos kitervelője és irányítója, "az egyiptomiként" is ismert Rabei Oszman elleni vádakat például telefonhívásokra, és olasz rendőrségi megfigyelésekre alapozzák. Védője szerint ez nem elegendő a bűnösség kimondásához. Emellett a felvett, arab nyelvű telefon-beszélgetésekben talált fordítási hibákra hivatkoznak, amelyek szerint Oszman állítólag azt mondja, hogy az ő ötlete volt a vonatrobbantás.

Forrás: EPA
"Az egyiptomi" is ártatlannak mondja magát

A hatóságok azonban találtak közvetlen bizonyítékot is néhány vádlott ellen. Ilyen az a lopott mikrobusz, amelyben gyújtószerkezetet és arab nyelvű kazettát találtak, illetve az a robbanószerkezettel megrakott hátizsák, amelyben nem működött a detonátorként használt mobiltelefon és így az nem robbant fel. A tárgyalást némi dráma is fűszerezte, amikor a vádlottak fele éhségsztrájkba kezdett, de a bíró nem volt hajlandó felfüggeszteni a tárgyalást.

Politikai felelősség

A robbantások megrázták a spanyol politikát is. Míg a tapasztalat általában azt mutatja, hogy a hasonló helyzetek a regnáló kormányba vetett bizalom megerősödéséhez vezetnek, Spanyolországban a vonatrobbantásokat követő harmadik napon leváltották José Maria Aznar spanyol miniszterelnök konzervatív kormányát. Sokan úgy vélték, hogy az országnak Aznar Bush-párti Irak-politikája miatt kellett így fizetnie.

Forrás: EPA
Így fizettek Aznar (balra) Irak-politikájáért?

A merényletek után Aznar az ETA baszk szeparatista szervezetet gyanúsította, sokak szerint azért, hogy a közvélemény ne kapcsolja össze a tragédiát az iraki válsággal a választás előtti napokban. Az ETA ezt tagadta, és azóta sem tudni ki állt a merényletek mögött. Egyes elméletek szerint - amelyet az áldozatok hozzátartozói közül is osztanak néhányan - a robbantás valójában a spanyol titkosszolgálatok puccskísérlete volt.

Lövészárok

A The Economist is felveti a titkosszolgálatok szerepét, de egészen más megvilágításban. A brit lap szerint az eset rávilágított mennyire váratlanul érte a hírszerzést az eset, "részben azért, mert azzal voltak elfoglalva, hogy politikai hovatartozás alapján rivalizáljanak egymással". A baloldal kormányra kerülésével a titkosszolgálatokat átszervezték. A szakmai vita helyett az akkori vezetők azonban ma is Aznart védik.

A spanyol közvélemény eközben egészen másféle ítéletet hozott: egy felmérés szerint 64 százalékuk szerint politikusaikat egyáltalán nem érdekli, hogy valójában mi történt 2004. március 11-én. A robbantásokat követő gyász méltóságteljességével a spanyolok elnyerték a világ szimpátiáját. Most is úgy tűnik - véli a The Economist -, hogy az egyszerű spanyolok ösztönösen bölcsebbek ebben a kérdésben, mint azok a politikusok, akiknek feladata lenne megvédeni őket.